Magyar Országos Tudósító, 1933. június/1

1933-06-07 [077]

I l\ 0 D A L O'M • . p 4 HERZEVICZY ALBERT NYOLC VANEVES . Évadzáró ülós a Kisfaludy Társas ágban. A Kisfaludy Társaság szardán délután tartotta cz évadban utolsó felolvasó ülését', amelynek ünnopi jelleget adott az, hogy elnöke,B orz o v i c z y Albert na töltötte be életének, nyolcvanadik évét.A távollevő jubiláns helyett ezúttal H c rezeg Ferenc elnökölt, aki megnyitójában bensőséges szavakkal emlékezett meg az évfordulóról és Berzcviczy Albert érdemeiről. Borzevlczy - mondotta többek között - 1853.június 7-én született a 3'ros megyééi Berzeviczo községbon és tekintettel a 3zinto páratlan fontosságú és áldásos szerepre, melyet a magyar közéletben,de főképen kulturális életünkbon betöltött, oz a nap megérdemli,hogy píros betűkkel Írjuk fel emlékezetünkbe. ~ Berzcviczy fényes életpályajának négy diszes állomása: a kultuszminisztorség, a képviselőházi elnökség, a Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöksége. A négy legdíszesebb tisztség, anJtl politikával és irodalommal foglalkozó magyar ember egyáltalán'elérhet.Tüneményes pályafutása már azért is nevezetes' és tanulságos; mert a szó legnemesebb értelmében vett lelki előkelősége mindenkor irtózott a hatásvadászat minden nemétől és Berzcviczy nem is volt soha népszerű a szó újságírói ért elmében*Hogy valaki a tömegek kedvence legyen,ahhoz nálunk bizonyos szinészies haj lanok szükségesek, azok pedig ugyancsak t távol ősnek az ö férfias egyéniségétől. Az ő komolysága, alapossága,mélysége és objektivitása, amely oly nagyszerűen érvényesül minden Írott sorában és minden szavában, egyenesen hadüzenetként hat mindennemű olcsóbb hatáskereséssel szemben, ősrégi nagy ar nemzetség sarjadéka és tetőtől-talpig nyugatourópai ember, akink;!: éltető eleme a nemes szabadelvüség.Szinte rokontalanul .'11 az európai Kelet hat ár s z él én. Nuw */» /ouu: továbbiakban Borzovlczy '• kiváló j cllcmtula j donságairól beszélt ás azt hangoztatta, hogy átfogóképcsségc, élos itéloto,sugallóere jü köteűességtudása minden téren csodálatos credményeket tudott, el- ' érni és azpagyar kulturális élet nélkülözhetetlen támasztópilléré?rtc11o• - Sommisem könnyebb, mint megjósolni, mikor köszönt reá a magyarságra az a bizonyos jobb kor, melyről a leöltek dalolnak, s amely után a honfiak epednek.: majd akkor, ha a közéletet a Berzcviczy Albertek intellektusa .irányítja, másszóval, ha Magyarországon a tehetség: kötclcsségtudása lesz a polgári ér telemerő,- fojozte be Herczcg Ferenc emclkedett szellemű megnyitóját, amely után K é 1: y Lajos főtitkár felolvasta a társaság Berzcviczy Alberthoz intézett üdvözlőtáviratátJ uHódolattal köszönti a nyolcvanéves vezért a Kisfaludy-* Társaság és Ist cn' áldását kéri munkásságára és szeretteire.* A főtitkár jelentette hogy az Első Magyar Általános Biztosító Tár saság kétszáz pengőt adományozott irodalmi célokra* Ezután következtek a felolvasások. Szász Károly rendos tag a Kisfaludy-Társaság alapitóiról irt értekezését ismertette, amelyben az immár százéves társaság megalapításának előzményeiről beszélt ás arról a lelkes szeretetről, amollyol tiz kiváló magyar felkarolta Kisfaludy Károly halála után a nagy író emlékét és megalapította a társaságot. A tíz Kisfaludy-barát között volt Vörösmarty*, Bajza, Toldy Ferenc, Szász K'roly, Stottncr György, Kazinczy és Forgó György, akinek nevét ma már nem is ismerik, pedig sz intén örökbecsű érdemei vannak. Szász Károly tanulmányában visszapillantást vetett ezeknek az időkben irodalmi eseményeire és külön-külön foglalkozott az alapítók személyével és munkás sáigáv a 1. Az értékes tanulmány után Falu Tamás néhány ujabb költeményét mutatta be nagy tetszés mellett, majd végül Sebestyén Károly "Filozófia a balladában" cimü értekezését olvasta fel," s óbbon az ismert nagy angol, német és magyar balládákból idézve, azokban pszir

'chológiai, szociológiai, etikai és metafizikai vonatkozásokat mutatott ki. Ezzel bc is fejeződött az évadzár ő ülés, amely után zártülés következett. /MOT/Sy