Magyar Országos Tudósító, 1933. június/1

1933-06-02 [077]

/A főváros folytatólagos közgyűlése,/ Takács-Tolvay gróf nagy elismerését fejezi ki a főváros idegenforgalmi propagandájának és különösen kiemeli a béca iroda ered• menyes munkáját. Nehéz feladat volt ez, mert Bécs kapuit meg kellet nyitni a magyar Idegenforgalom számára, A monarchia idején egy provincia jelentéktelen fővárosának tartottak bennünket külföldön és Bécavél nem utazott tovább senki, most pedig tele van a főváros idegenekkel. Ennek az idegen forgalomnak az ápolása érdekében áldozatot kell hozni kultúrintézményeink, elsősorban az Opera nívójának megőrzése és fejlesztése érdekében is. Az Opera szubvenciójának megadását kívánta. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Párkány Frigyes, aki. igen nagy hibának tartaná, ha azükkeblüségből és rorszul értelmezett takarékosságból az Opera európaj, viszonylatban Is előkelő kulturnivóját visszafejleszteni kellene. 0 is kivanja a támogacás megtagadását. Éber Antal hosszabb beszédben foglalkozott a fi .áros gazdálkodásával, amelyet éles kritikában részesített. Olyan időket -lünk, amikor komoly gondot okoz a főváros háztartási egyensúlyának megóvó \, Amikor beruházásokat csak áruhitel]*tlehet végezni és egyre jobban' kiéleződnek a pénzügyi nehézségek, a legrlgorozusabb takarékosságba vái" szükség. A főváros háztartását minden kulturális, szociális és egyét ezempont félretevésével Í3 biztosítani kell. Igen helyes a fővárosnál érvényesített takarékosság, de még nagyobb szigorsugágra lett volna szükség. Hosszasan foglalkozik az üzemek adminisztrációjával, hangoztatja, hogy a fővárosi elektromos müvek személyzeti rezsije tul-drága, összehasonlításokat eszközöl a debreceni villamos teleppel ós azt a következtetést vonjalíe, '•• hogy a főváros igen drágán termeli az áramot. A fürdők adminiszoag^.Iója is tul van dimenzionálva. Helyesebb volna, ha a fürdőket és a szállókat bérbeadná a főváros, mert így még jelentékeny jövedelemhez Is jutnak. A tétényi sertéshizlaldába egymásután ölik bele ajmilliókat és mégis 10.000 pengő a deficit. A főváros iparos és kereskedőt ár dsadalrcn. mély kétségbeeséssel látja, hegy az üzemi kérdésben nem történik kie"

1 agitő megoldás. Ezután arról beszél, hogy a takarékosságot nem ugy kell végrehajtani, hogy a fizetésekot csökkentik, hanem a tisztviselői kleteket kell redukálni. Azzal fejezi be. hogy a legőrélyesebb eszközökké] is, minden népszerűségi szempont félretevésével, , de meg kell cfani a főváros háztartásának egyensúlyát. Egyéiaként az előterjesztést elfogadja. \

: .- Bechtler Péter a kildc oltat ás ok felfüggesztését indítványozta, S t e i n e r Simon pedig a közüzemi tarifák drágaságáról beszélt, A magas áram oka a főváros rossz adórendszere, részben pedig a kartellek us^rája. Erős kritikát gyakorolt az Elektromos Müvek'felett, amelyet túlzottan adninisztrálnak és egész csomó felesleges ember hatalmas fizetéssel teszi nagyobbá a terheket. P o 1 1 á k n é Stern Szerén a szociális gondoakodá i elégtelen voltáról beszélt és azt hangoztatta, hogy 3 pengős kJ lakóé itási segélyekkel nem lehet a nyomort levezetni. Megtörtént az is, h ,/'. egy 34 oves aggastyán havi 2 pengő segélyét egy pengőre száll!•• . : tá'.,.e., A főváros 12,000 Ínséges családjának legalább 50.000 tagja van,. T

': ' - • e a költségvetés mai gondoskodása mellett naponta 2 ¿s fél fillér segély jut, Beszélt a, gyermekpr obiémér ÓL is, rámutatott arra, hogy a halandóság 8 %ról 12 %_ra emelkedett. Javasolta, hogy a Napközi Otthonokban ósjzonnát kap') janak a gyerekek, / Az elnöklő L i b e r Endre alpolgármester este JP órakor " berekesztette a tanácskozást és a közgyűlés folytatására június 7., szerda I délután 5 órát tűzte ki. /MOT/P.H.