Magyar Országos Tudósító, 1933. május/3
1933-05-22 [076]
/Az EME közgyűlése. Folytatás. 2./ R d 1? o s i Jenő bányász, a salgótarjáni EME-csopcr t nevében tett ezután indítványt. Bejelentette, hogy az EME salgótarjáni csoportja a TESZ-ből, annak megváltozott alapszabályai miatt, kilépett. Felhívja az egyesüketot, hogy az egész EME kövesse ezt a példát, C S'i 1 1 é r y András dr. elnök az indítvánnyal k&fKM&o&atOCn kljolontettö, hogy az EME vezetősége előbb kérdést kivan intézni a "TESZ-hez s a választól teszi függővé további magatartását* A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Csilléry András zárószavaival, majd a Himnusz eléneklése-' vei az országos közgyűlés a koradélutáni órákban befejeződött, /l.iOT/Ky, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜNNEPÉLYES KÖZÜLESE. A Magyar Tudományos Akadémia nagyhete vasárnap zárult, amikorodé 1 szaki növényekkel diszitett dísztermében ünnepélyes közülést tartottak előkelő közönség jelenlétében. Az ünnpélyes közülésen megjelent fú I í cf királyi herceg is, továbbá a kultuszminisztérium képviseletében 3 z i 1 y Kálmán államtitkár, s képviseltették magukat a Szent István Akadémia, a fővárosi és vidéki egyetemek, a Székesfőváros és az öszszcs kulturális intézmények,6s egyesületek, A díszes közönség soraiban ott voltak többek között báró Váláss les Gyula a felsőház elnöke, Forenczy Tibor főkapitány, Bernát István, Potrovics Elek, s meg jel ont ok az ünnepélyen a Kozma-,Gsánky-, Négy.osy-, és ö.oncha-c salad tagjai. Az ünnepélyes közülésen Borzeviczy Albert elnökölt, ki megnyitó szavai utam felolvasta néhai Csánky Dezsőnek, az Akadémia kö- • zelmúltban elhunyt kiváló másodelnökének hátrahagyott megnyitóbeszédét, mely a magyar szenvedésekről és a magyar reménységről szól, A magyar nemzet története - olvasta Borzeviczy Albert - állandó küzdelem nálánál hatalmasabb történelmi erőkkel szemben, A XV. században Hunyadi János és Mátyás király még képesek ellensúlyozni az előretörő török hatalmat, d o a •jövetkézé században Magyarország már ütközőpontjaivá válik annak a küzdő- • lemnek, amely Kelet /a török/ és Nyugat /a német/, majd a török impérium összeomlása után a német és francia nemzőt között folyik. Ebben a harcban az ország egyes részei hosszú ideig török uralom alatt, majd az egész orsz g a magyarságot clnemzetlenitoni törekvő n .mot befolyás alatt senyved. Ennek következménye a nemzetiségelaick hazánkban való megerősödése is, egy rosszindulatú telepítési' 5s a nagyarság ellenáll '.3át gyöngíteni törekvő politika eredmények nt, E küzdelmekben a magyarság hol az egyik,' hol a másik hatalom szövetségére próbál támaszkodni, mig végre kiderül, hogy szövetségesei önzők, megbízhatatlanok, s hogy e nemzet egyedül csak magra tárnaszkodbatik és hogy é nemzet mégis fennmaradt és a nagy veszteségek után mindig-talpraállott, azt a magyar nép, a magyar paraszt SZÍVÓS energiájának köszönheti.,'A magyar jövőnek legnagyobb reménye ma is népünk törhetelén életereje. Ennek'ápolása, valamint kedvezőbb földrajzi helyzetűn!: és a Dunavölgy gazdasági egyensúlyának követelményei legbiztosabb zálogai a jobb -..'agyar- jövőnek. Erre tanit a történelem, amelynek tanulságait a politikának éppúgy hasznositani kell,9int ahogy azt a technika teszi a természet tudományok eredményeivel. A nagyhatású elnöki megnyitóbeszéd elhangzása utam B a 1 0 g h Jenő ny. igazságügyminiszter, főtitkári jelentését olvasta fel az Akadémia elmúlt évi munkásságáról. Arany János szollomét idézte, hangoztatva, hogy Arany költészete összekötőkapocs Csonkamagyarorozág és az elszakított réssel: magyarjai között. Arany J'nos kultuszát az Akadémia mindenkor ápolni fogja, hangsúlyozta Balogh Jenő, aki ezután beszámolt a gróf Vigyézó-vagyon helyzetéről és a"magyarosan" elnevezésű mozgalom nagy elterjedéséről, s erőmmel közölte, hogy a mozgalom országszerte népszerűvé vált, A továbbiakban a főtitkár az újonnan megválasztott akadémikusok névsorát olvasta fel, s üdvözölte il 0 r cze g Ferencet, aki \z Akadémia idei nagydijat kapta, s ki a nagydíj ö^sszogét, négyezer pengőt, afc Akadémia rendelkezésére bocsátotta kulturális célokra. Méltatta az akadémikusok irodalmi és tudományos munkás-