Magyar Országos Tudósító, 1933. május/3

1933-05-27 [076]

HÍREK A MAG TAR VÖRÖS-KERESZT EGYLET 3ZOCIÁLISO3ZTÁLYÁNAK EVI BESZÁMOLÓJA. A Magyar Vörös-Koroszt Egylet szociális osztálya ma délután az egylet dísztermében évldposzámolót tartott á kormány z ó n ó ííf őmél­tósága, a belügy mamv'.d;!'! miniszter, valamint Budapest székesfőváros és a nagy szociális egyesületek képvis elöinok jelenlétében. Az ülós ke­retében 3 i m o n" Elemér főispán a Magyar Vörös Koroszt'Egylet elnö­ke üdvözölte a kormányzónét és a megjelent előkelőségeket* Lukács Sarolta alelnöknő, a Szociális Osztály vezetője és munkatársai ismer­tették azt a hatalmas munkát, amelyet az egylet szoc. iális osztálya az elmúlt esztendőbon végzett. Összefoglaló adatok szerint az osztály az elmúlté szterdőben 245.139 pehgő 70 fillért használt fel egyéni szociális segitésre. Ez az összeg a Föméltóságu Asszony inségenyhitő akciójából és a belüg-m inis zter iumból érkezett az egyesülethez a kivizs­gált és egyénenként mcgbirált szociális nycmoronyhités céljaira. A Vörös­Kereszt szociális osztályán át pénzsegélybon részesült az elmúlt'munka­évbon 8140 család, természetbeni támogatást kapott 34,895 család, a kórházmissziós csoport segélyezett 1680 egyént, a to­loncházi misszió segitségot nyújtott, 380 esetben, jogi- 03 lakásvédel­mi scgitségben részesült 540 család, A Magyar Vörös Kereszt Egylet szo­ciális osztálya tehát egy év alatt 45,635 esetben nyújtott segítséget Budapest nyomorgóinak és segélyre szoruló családjainak. A legújabb időkben a Vörös-Kereszt iniciativájára 45 kis szeretetotthont rendeztek be a város különböző helyein a gyámoltalan ós elhagyatott öreg nők ós férfiak számára, A beszámolón a különböző szociális tevékenységek is­mertetéséből kialakult Budapest Szegénye inck egész helyzetképe, s a se-, gitsógnek végtelen szükségessége, A beszámoló a korraányzóné és a segi­töhatóságok lelkes ünneplésévol ért véget. /MOT/B A MAGYAR-OSZTRÁK POLITIKAI ES GAZDASÁGI KÖZELEDÉS. , A Magyar Nemzetpolitikai Társaság előkelő közönség jelen­létében vitaülést tartott az osztrák közeledés gazdasági és politikai vonatkozásairól. A c'o a y Tihamér dr. elnök bevezető szavai után P o t h ő Sándor dr. tartott előadást, amelyben a magyar-osztrák köze­ledés politikai vonatkozásait és kapcsolatait fejtegette. Hangoztatta, hogy a gazdasági közeledés lehetséges a politikai atmoszféra javítása nélkül is. A világ legkiválóbb szakemberei és politikusai azért sürgetik a békék revízióját, hogy a gazdasági rendezés számára megteremtsék a po­litikai és pszichológiai bizalom feltételeit. Ezért tehát az Ausztriával való gazdasági közeledés egyúttal politikai kapcsolatot is kell, hogy je­lentsen, de kérdés, hogy előnyös és lehetségos-e a magyar-osztrák kapcso­lat. Az előadó szerint a Dunamedencc ezeréves történetének tanúsága,hogy csak mint nagyhatalom és csak mint gazdasági autarhia létezhet és virá­gozhat. Maga a kisantant is felismerte ezt a törvényt. A Dunamedence racn­dozésőnek milyen formái lehetségesek,- vetette fel a kérdést az előadó. Először a dunai konföderáció, másodszor a német os ztr ák Anschluss által kialakuló helyzbt, harmadszor a magyar ..os ztr ák szövetség. Pethő törté­nelmi adatok alapján rajzolta meg a Duna-konföderációs kísérleteket, han­goztatva, hogy ma a Duna-konföderációs tervek akár francia, akár kisantant* forrásból erednek, a tényállapot változatlan f on tart ás ónak gondol r táb ól indulnak ki, Magyarország tehát coak csonka állapotában léphetne be a konföderációba^ ahol Ausztria nélkül megsemmisítő kisebbségben lenne a szláv-román erőkkel szemben. Az előadó ezután rátért a német-osztrák Anschluss. lehetőségének fejtegetéseire, szerinte egy hetvenöt­Í milliós német birodalom gazdasági és politikai jobbágyságra Ítélné a meg­csonkított magyarságot. \ /Folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents