Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2
1933-05-15 [075]
A MAGYAR ORSZÁGO3 0R v 0S-SZGVÉTSÉG KONGRESSZUSA. Az Orvosszöv etség vasárnap a Zeneaktdéraia nagj termel:an tartotta meg kongresszusát* A kongresszuson a miniszterelnök képviseletében Traeger Ernő minisztori tanácsos j elönt meg, a pénzügyminisztert Karikás Mihály'képvioolte, a Székesfőváros küldötteként pedig Salamon Géza jelent .~ee. : • .... f ' : . 0 s i 1 1 é r y Anclrás nyitotta meg a kongresszus tanácskozását, üávözölte a vendégeket. . Javaslatára kiküldték a szavazátszedő bizottságot Mihálkovits Elemér'vezetésével. A főtitkári jelentist K el e t h y József dr, ismertette, átfogó képet adott a szövetség végzett munkájáról és az orvostársadalom minden súlyos kérdéséről. Bejelentette azt is, hogy a székesfővárosi segitő alappal megkezdődtek az érdemleges tárgyalások a szabadorvosválasztás kérdéséten, továbbá közölte, hogy a belügyminisztérium nem járult hozzá ahhoz a tervhez, amely az OTI-tiztositottak cenzusát 5,600 pengőről 6*000 pengőre kivonta felemeltetni. Az első felszólaló S p i r y Endre miskolci tisztiorvos volt. Indítványozta, hogy a 'szövetség szükebtkörü bizottságot küldjön ki a szab ad orvosv ála sz tás ügyének előkészítésére, az orvosi álláshalmozások reviáeálására ós hasson oda, hogy a közegészségügyi intézmények élén csak' orvos álljon. Az indítványra Keleti főtitkár és Csilléry András válaszolt. Mindketten rámutat trk arra, hogy az. orvosi törekvések gyakorlati megvalósítását nem sz /lg ál ja a javaslat. A bajok eredőjét, az orvosok köréten 'tapasztalhat 1 , részvé tionséget k. 11 megszüntetni a cél elérése érdekében. A kongresszus óriási többsége mellőzte Spiry indítványát, csak azt a részé t -f ogadta el, amely a közegészség i szervek orvosi vezetésére vonatkozott. M á n d y István az ügyészi jelentést olvasta fel. Megállapította, hogy a társadalom igen helyesen azt vallja, hogy az orvoshoz • mindenkinek joga vőn, ugyanakkor azonban senki sem beszól arról, mi joga van az orvosnak. K 1 e k n e r Károly /Nyíregyháza/ a jelentéssel kapcsolatban intézkedéseket sürgető tt arra, hogy a közönségjel ós hatósággal értessék meg, hogy az orvos olyan munkás, aki munkabérét felt '.• tlenül megérdemli. K e r e s z t e s Gyula hasonlóértelmü felszólalása után K ö r m ö c z 1 Zoltán a pénztári jelentést mutatta te, raajd H ü 1 tl Hümér az ingyenes rendelés kérdéseivel foglalkozott. Javaslatot tett arra, hogy az orvosok érdekéten feltétlenül tiltsák meg az ujabb ingyen s rendelések bevezetését, továbbá követelte, hogy az ingyenkezélést csak a hatóságilag igazolt rászorultak kapják.'Javaslata szerint pénztári tagok ingyenrendelésen részt nem vehetnek. Kiterjeszkedett orra is, hogy az ingyenrendeléseknél semmi •"• cimen sem szabad dijat szedni és az orvosoknak inporszonális módon kell rendelniök. Megjelölte azokat a szankciókat is, amelyekkel be lehet tartatni a javasolt rendszabályokat. L i n h'a r d t Alfréd- a Stefánia-Szövetséget támadta. Különösen a védőnők működése ellen beszólt. Vajda Géza /Miskolc/ az ingyentetcg-problémával foglalkozott, F ö 1 d v á r y József /Boldva/ viharos közbeszólások mellett szembeszállt Eültl felfogásával, Klekner Károly pedig a mellett szólalt fel. F i r i c z k y János /Jászterény/ a Stefánia-Szövetséget védelmezte, Görgey Márton debreceni tisztifóorvosoal együtt, F odor Imre és S j i r y Endre miskolci orvosok pedig a védőnők orvosi hatáskörbe való beavatkozásáról beszéltek, l Végül H ti 1 t I Fiimér javasolta, hogy az ingyenes rendelések tárgyában a szövetség a klinikusokkal egyetértésben határozzon, A vita ezzel te is fejeződött. A felszólalásokat C s i 1 1 é r y András összegezte! - Az orvosi társadalom válságos helyzetének egyik főolca az a L nemtörődömség, a mely•nagyon sok orvostan megvan. A szövetség hasztalan ['/fáradozik a részvétlenség leküzdésén, mert a jelenség mind'nagyobb j arányokban mutatkozik. /Folyt, köv,/
