Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2

1933-05-15 [075]

/A NEMZETI GYERTdSKHÉT ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA, Folytatás 1./ Ma pedig Magyarország kormányzejának: K o r t h y Miklósnak fenköltlelkü hitvese fővédnöksége alatt nyitja meg Budapest Székesfőváros főpolgármester-.; a hárma áik Nemzeti Gy srmekhete t, A magyar társadalom figyelme konc en tr álcáik ezekre az eseményekre, s felveti a kérdést, hogy szükség ven-e arra, hogy egy teljes héten keresztül foglalkoztassuk az ércieklódóé közönséget a gyermekvédelem és nevelés különböző részletkérdéseivel, A válasz az, hogy nemcsak az idealizmus, nemcsak a szeretet, hanem a nemzet reális érdekei is.parancsolóan követelik na, hogy minél szélesebb körök figyelme ráirányittassék ezokra a kérdésekre, cmelyekkel a Nemzeti Gyermekhót folyamán lelkes szakemberek egész serege foglalkozik. - A mi célunk - hangoztatta az előadó - elsősorban az, hogy napjainknak sajnos igen gyakran tap, sztalható hangulatával, szellemével szemben felkeltsük a szeretetet, az érdeklődést, a vágyakozást a'gyermek iránt, A gyermek az emberi élet virágzásaj legszentebb öröme. Az élet alkonyán támasza és elmúlása után folytatása. Ez vonatkozik az egyénre, de szüksége van minél több ős minél egészségesebb gyermekre a magyarságnak is. Itt kapcsolódik bele a mi ma elkezdett szerény és igé ny telén munkánk a nagy nemzeti célok szolgálatába. Farkas Ákos ezután statisztikai adatokkal mutatott rá, hogy Magyarországon milyen szomorúan csökkenő tendenciát mutat a születések száma. 192C-1923, évek átlagában ezer láLek re 31.4 újszülött jutott, a múltévben pedig már csak körülbelül 25, Ma tehát csaknem ötvenezerrel kevesebb gyermek születik Magyarországon, mint tizővvel ezelőtt. Ha feltételezzük, hogy ezek az arányszámok tovább nem is romlanak, akkor is tizév alatt félmillióra megy az a veszteség, amelyet az elmaradt születések révén szenvedett nemzetünk, tehá többre, mint a világháború embervesztesége volt. Különösen kir ivó a helyzet e téren a Székesfővárost ;..n, ahol 1931-ben ötezerrel kevesebb születés volt, mint 1920-ban, úgyhogy a lakosság ma már nem a születés, hanem a bevándorlás sávén szaporodik. Az állam és a társadalom kötelessége tehát,: hogy e kérdéssel f öglalköz zen és tegyen meg mindent, hogy a veszedelem, amely előtt állunk, fajunk fogyása, lassú sorvadása moggátoltassók. Ezután azt fejtegette, hogy e szomorú jelenségnek gazda sági ós erkölcsi okai vannak, amelyeket sohasem lehet teljesen kiküszöbölni, de *az állam, az egyházak és a társadalom összhangu, céltudatos munkálkodásával igenis lehet enyhíteni a helyzeten. Ugyancsak a nemzeti feladatot kivan ja szolgálni a Nemz •; ti Gy erre ekhó thek az a programköre, amely a gyermekek egészsógvédelieóyjel foglalkozik. Szomorú statisztikai adat, hogy Lí agy ar ors zágon száz ékíve születő \.t gyermekre még mindig csaknem husz a csecsomőhalálozás.

/a Székesfővárosnak és a Stefánia-Szövetség munkájának Budapesten a helyzet e tekintetben kielégitő, de a vidéken évtizedek mulasztásait kell még pótolni. A nevelés fontosságával foglalkozott ezután és hangoztatta, hogy a becsületérzést, ' a fegyelmet és az áldozatkészséget kell a jellemnovolés alapjává tenni, A gyermeket tudatossá kell mennie a magyar fajhoz való tartozástan, ki kell munkálni a gyermek lelkében a magyar hazához való törhetetlen ragaszkodás gondolatát. A magyar sors - mondotta - több öntudatot, több áldozatkészséget és több"fegyelmet kivan tőlünk, mint valaha. A mult talán alkalmasabb volt kritizáló, opponáló, a vezérkedő egyéniségek kitermelésére, de á magyar jelen és a jövő egészen másfajta, dolgozni, szenvedni, sőt a jobb jövőért engedelmeskedni is tudó magyarokat kivan. A jelen ós a jövő iskolájának ezért nemcsak elméleti tudást, hanem jellemnevelést, j munkaszeretetet és készséget is kell teleoltani az uj generációba, l/j Előadása, végén a gyermekek szociális ás erkölcsi védelmének IlK kérdésével fog"

1 e"kozott Doroghy Farkas Ákos és köszönetet mondott vitéz 'V • nagytanyai E o r t h y Miklosnénak, a Gyermekké t fővédnökének; a kormánynak és Budapest Székesfővárosnak a nyuj to ;t támogatásokért, • /Folyt, köv./