Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2

1933-05-13 [075]

GARDOIIYI géz A. SZOBORLELEP LEEESE. ^ ^'''.'^f:'^ A legmagyarabb mesemondó halálánál: tízesztendős évfordulóján szombaton leplezték le a Horthy kikl.s-ut ás Bercsány i-utca találkozásánál fóvo kis téren G á r d o n y i Géza szobrát. Az ünnepségre nagyszámban sorakozott re! a közönságJ elküldték képviselőjüket az összes tanip^oscu-eje*:, megjelentek a törvényhozás képviselői, irodalmi egyesül©* ,e,mamm:.möx, Eger, Győr, Szeged, 'Székesfehérvár városának küldöttei, kiaaom QS egyéb testületek képviselői. A szobor baloldalán emelvényt állítottak^ ezen foglaltak helyet a ...egjolont előkelőségek, a talapzatnál Budapest os Eger díszruhás hajdúja állott, a'talapzat lépcsőjén pedig magyrrrunas ifjak és leányok helyezkedtek ol. A leleplezési ünnepsége o a J o s J e s Zónakor nyitánya vezette be lí o u b ál Vilmos karnagy vezorryletevol. A zeneszó után a -"agyar Hiszo^ogy-et mondotta el a Rottentxí • or-utci.i és a -ornád-utcai polgári fia iskola növ ondókéiból alakított szavaló kórus, majd a szónoki emelvényre ° 1 m o n Lajos az Országos Gárdonyi G. za írod mi Társaság elnöke lopott, ünnooi beszédében vázolta Gárdonyi G .za egész pályafutását, majd méltatta a magyar irodalomban elfoglalt kivált helyét. Hóm csak Író, hanem ember is volt,- mondotta bölcsessége tükröző löklek, tanítói elvolta gazdagította változatos pompájúvá irói működését, kinek tan.itci hivatása a falusi iskola kethadrájárol az egész ország ssivékoz vezetett, hogy gyönyörködtesse nemcsak a kicsinyeket, hanem a nagyokat is. A magy;. r tanítóságnak nem lehet nagyobb öröme, mint. Gárdonyi Géza páiyafutesa, .mert az ő soarikból indult el és'meghódította az emberi, a hazafias, a megértő lelkek egész kié rálySágát. Egész ember, tökéletes irómuv.mez, magasztosult egyéniség volt. -kjlke nemes Is szemérmes, mély, mint az oroszok ós kecses, mint a 1egkönnyodébb francia, mindig csak világítani akart, mint a sötét éjben lobogd pásztortűz. Humora a ieegtocsajtó mosoly volt, hite végtelen a magasságokba sz..rnyaló. Költészete mély járatú, itt ott filozófia csillan fel benne, A szegénységtől indult, de a falusi tanító kathedráját az egész nemzet szószékével cserélte fel. Elhivatott volt, hivatáséhoz hűtlen sohasem maradt. A falusi e...berek álltak közöl hozzá, az ő- egyéniségükön át tudott belepillantani'abba a végtelen élő folyamatba, amely ékesszó

1

óan hirdeti Isten fogalmát. Ezerarcú volt művészete. A magyar föld történeti .alakjain kívül szeretettol fordult a gyermek felé," az állatok védelmezését is vallotta. J

<elki kincseit a magyar lélek napjának melegétől nyerte, ö mindenekfelett magyar volt, aki nem szerette a konjunktúra-magyarságot. A magyar föld volt élete, szerrlme,^ a levegője.- G'rdonyi szelleme mindékor köz bt tünk marad, mert érzésvilaga ós fajisága azonos a miénkkel. Szobra emlékeztető lesz mindenki számáré, hogy'ennek a hazának fiai legyenek ja magyarok, intójel marad a nagyváros . polg árának, hogy ne felejtse, hogy a ház tenger körül szántóföldik, falvak vannak. Hirdetni fogja szobra b bizakodást és a csodákra képes ember sz ere tetőt. . . , ,, S i m o n Lajos beszéde közben lehullott a lepel, a teszed e''hanazása után h Rottoríb iller-ütcai polgári fiúiskola karéneke következett maid Kiss -Jbnvhért ünnepi ódát szavalt. Ezután a szenokok_e-_ gesz'sora következei. A vallás és közoktatásügyi minisztérium képviselőiében v - " 1 v y Ödön min. tanmesos, az Akadémia és a Kisfa .udy TarsaJ n

;

v

kep

U

H e- r c z e g Ferenc, a Petőfi Társaság képviseletében r íi- r ama Q -arvar tmit.sá a nevében Rákos István, Eger ! 1 a k * 1 W^f?^- "V

JJ i' n<r.

n t ni r-'i-ió'm-ar a Székesfőváros kozon< D

" A teozMek tefe.eztCvel a paval*oru S , a fc I W tt

tsóS%l iaazíratótanitó "ür.Ryar ál-arat otatt Q*fB* OMO a kozönzór K*»en. /Folyatása következik/