Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2
1933-05-18 [075]
/A Magyar Gazdaszövetség telepitési ankétje. Folytatás../ A kiegyenlítődés előmozdítása telepítés nélkül lehetetlen. De- s züks/égos a telepítés azért is, hogy a faj-magyarságnak, amelynek nagy tömegei'ma talpalattnyi föld nélkül állanak, igazságot szolgáltassunk és biztosítsuk számára mindazokat az előnyöket, amelyeket az ide betelepített más anyanyelvű tjonpolgárok már régen élveznek. A földkérdés jna nem okoz gondot, már a többek által ajánlott adóföldek, amelyekből az eddigi adatok szerint az egyes községekben alig 50-60 holdnyi állhat majd" rendelkezésre, -a telepítés szempontjából a legkcvésbbé jöhetnek figyelembe. A falusit ás kérdése - az Alföldön - elsőrendű szükségesség* A tanyarendszer,•'amellett, hogy alacsonyabb kulturfokra kényszerit, nőm olcsóbb megoldás a tolopltés szempontjából. A kisgazda-telepítésre kell ' súlyt helyezni, munkástelepeknél pedig arra kell törekedni, hogy a közeik a tartalékterületek álljanak rendelkezésre, amelyek a terjeszkedést lehetővé teszik. Telepitési alapot kell létesiteni,részben az I állami költségvetésben telepitési célolcra felvett összegekből. Fontos követelmény, hogy a telepesei: az első évben semmit se fizessenek, sőt 8 a következő: néhány évben is csak fokozatosan emelkedjék f i zctés i ' kötelezettségük. A rarányi-féle telepitések tanulságai arra intenek, hogy a telepeseket a helyszínen eg"'énénként kell kiválogatni és'lehetőleg minden telepen egy rátermett telepkezelő'gazdát alkalmazni. A telepítés sikere megkívánja, hogy ugy a gazdálkodó- mint munkás -t ol epések lcgaáább,-| minimális anyagi erővel rcndelkczzonok. 'Ezután A 1 b r e c h t királyi herceg az értekezletet berekesztette, k legközelebbi ülés e hó 19-én lesz. /MOT/B A NEMZETI GYERMEKHÉT PROGRAMMJÁNAK folyamán'csütörtökön az érdeklő- I de közönség ismét több intézményt tekintett meg; Igy a Tahoncotthont, az' OMIKE-diákotthont, a Stefánia Szövetség székházét, a Ciszterei-gim- M náziumot. és a székesfővárosi Erzsébet Leány árvaházat, Délután a i edagogiai Szemináriumban 0 z o r a y Frigyes dr. főigazgató nagy .és díszes közönség előtt fejtegette a családi környezet hatását a gyermekre. Érdekesen mutató; rá nevelési szempontoktol Budapest népénél: alkatára. Dr. T ü d o s Endre egyetemi magántanár a helyes táplálás szerepéről tartott előadást, G 1 a t z Oszkár festőművész pedig "Cimnélküli csevegés a gyermek és művészet körül" oimmel fejtegette igen érdekesen a közönség nagy érdeklődése mellett a gyermeknek és a művészetnek a viszoA KlkhaRESKEX'ELEI fAN.MS ALAKULÓ ÜLÉSE. Ma tartotta első ülését báró I r c n a y György elnöklete alatt a Külkereskedelmi Tanács, amelyen jelenvoltak: Balogh Elemér, Balázs Károly. dr,,tárő Eiedermann Imre., Borvendég Ferenc, iker Antal dr,, Ereky károly, Wünscher Frigyes r dr., Lamotte Károly, Lengyel Géza, táré '.' adar a s sy-B ec k (Jyula, Magyar * ál, I Earschall Ferenc, ikvratil .kos dr., Samarjay .Lajos, Székács Antal, táró Yay Miklós, táró V.'aldtott Kelemen, Wimmer Fülöp, Traeger Ernő a ...inisz • terelnök'ség képviseletéten, Kunder Antal, Schlíck István min. tanácsos a kereskedelmi minisztérium, Nemeshegyi Tibor dr» min. tanácses a pénz- J I ügy m ini sz t érium, Barkoczy György főkonzul a külügyminisztérium .képvis: li téten,, végül Serbán Iván dr., a Külkereskedelmi E _ vatal' ^átaelnöke* . I r ő n a y György Merő elnöki 'megnyitó j áác a n- vázolta azokat j •-z okokat, amelyek a külk er o s ki d elmi forgalomnak mai kötött formáihoz ) vezettek és rámutatott arra, hegy a jelen viszonyok között fokozottabb mértékben szükséges a külkereskedelmi' politika egységes irányítása. Ezt a, céltfszolgálja a Külkereskedelmi Tanács is, amelynek feladata a különböző gazdasági érdekek közérdekű kiegyenlítése mellett a kormányzatnak külkereskedelmi kérdésekbeih véleményt'nyilvánítani és szükség.' esetén kezdeményező javaslatokért is tenni.A Tanác s ezután letárgyalta _l es egyhangúban elfogadta az ügytrendet ós megállapította működése legkc|] zeletbi. programmját. MáO^/B. [G>9
