Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1
1933-05-03 [074]
A LIAGEAR GAZDASZÖVETSÉG TELEPÍTÉSI ANKÉTJÁNAK EEGíTilTö ÜLÉSE. Május 2-án délután félőt órakor kezdődött a Magyar Gazda-Szöv: tség tel - piuési szekér tekezle te a Közgazdasági Egyetem aulájában a magyar gazdrságpolitika legkiválóbb szakembereinek résztvét-lével. Az értek-zleteh megjelent az ankét elnöksége, élén Albrecht királyi herceg d.ásze-lnökkel, Mayer János ilnökkel és Cz;ttler Jenő ügyvezető elnökkel, A kormány képvisaieáúbön OZÜ volt Kállay Miklós földmüve. ésügyi miniszter; a miniszterelnököt Traeger Ernő miniszteri tanácsos és Gsathó Andor dr. min. tanácsos; a belügyminisztert Weis István min, tanácsos és Smialovszky Tibor min, tanácsos; a földművelésügyi minisztert Horváth Jenő miniszteri osztályfőnök és Szilveszter Ákos min, tanácsos; a-keres • kedelmi minisztert Árkay Ferenc dr, min, tanácsos; az igaz ságügyminisztert Gabona Lajos kúriai biró és Tunyoghy Szűcs Kálmán miniszteri osztálytanácsos; a kultuszminisztert dr, Huszka Ernő min, tanácsos; a pénzügyminisztert Csulak Elemér min. osztálytanácsos és Anninger László min. ;i ;kár képviselte. A gazdasági intézmények és testületek, az ország mezőgazdasági kamarái, pénzintézetek képviselői és még igen sok szakember és közéle ai előled őség jelent meg, mintegy ezzel is demonst. rálya azt, hogy a társadalom legszélesebb rétegeiben milyen nagy fontosságot tulajdonítanak r. telepítés ügyének. Altrech t királyi herceg elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hog y a telepités sokk- 1 messzebbnéző és kihatásaiban nagyobb jelentőségű problémákat hivatott megoldani, mint azt sokan hiszik.. A földbirtokreform hibáinak korrigálása egyik legközelebbi feladata' a t-lopitésnek, ezenkívül ide kell t ekapc solóclniok a mezőgazdasági termelés és értékesítés helyes irányba való terelésével összefüggő kérdéseknek. A gazdasági válság folytán bizonyos mértékig kettéválasztódott a mezőgazdasági társadalom és a föld. A telepités rév_n kell a magyar mezőgazdasági társadalmat a földdel összekovácsolni. Válságos időkben a kis és sokoldalú gyedek könnyebben boldogulnak, azért a. telepítéssel kapcsolatban minél több kis és gazdálkodásában sokoldalú exisztencia lét-sitésére kell törekedni. Ez a célkitűzés azonban nem érinti a m-zc-gazdasági n; gyüzeraek jellegét. Nem földosztásról van szó, hanem' arról, hogy a magyar földet a magyar gazdátársadclonnek szerencsésebb kapcsolatba hozzuk. A telepités ieh tövé fogja tenni olyan üzemek létesitésel, melyek r inti b ilitásuknál fogva képesek a szociális faladatnak is megfelelni. A nagy tetszéssel fogadó,t megnyitó után 0 z s t t 1 e r Jenő dr., a képviselőház alelnöke, • lőadásában mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a piééstől a nejű.politikát minden körűiményak közt távol kell tartani*- A : :lcpités elsősorban nem földkérdés, hanem tők?-, illetve hitolkérdés, másodsortan a mezőgazdasági konjunktúra kérdése. Katárait is ezek szabják meg. Nem szabad figyelmen kivül hagyni;, hogy ma a régi, tapcsztaét és meggyökeresedett elemel: alatt is megrendült a föld. Társadalmi eS agrárpolitikai szemponttól legegészségesebb a zára családi parasztüzem, amely a család minden tagjának egész évi munkaerejét igénytaveszi és annyit produkál, amennyi az évi saját szükségleten felül a közszolgáltatások és a. szükséges iparcikkek fedezésére ele • gendő. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a mai jövedelmezőségi viszonyok mellett a százszázalékos teherrel alapított parasztüzemel: fenn-tudnák-e tartani magukat- A fenyegető arányokban jelentkező agrárszociális problémáink is arra utalnak, hogy ma nagyobb fontossága van a munkás telepítésnek. A.földkérdés ma sokkal könnyebben megoldható, mint a birtokreform korasztelvitele alkalmával, mert adóföldekben, valamint nagy részben a pénzintézetek érdekköréten Igen jelentékeny területek állnak reni delkezésre és a mai viszonyok között a földhitelnek kötvényekkel való i megoldása is sokkal kevesebb ellenállásba ütközik. Sokkal nehezebb kér| dós az üzemek felszereléséhez és a nélkülözhetetlen beruházásokhoz szük| séges tőke "lőteremtese. Ez a tulajdonképpeni határa.a magyar telapi' tesnek. /_ , , . .. / /Folyt, kov./