Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3
1933-04-22 [073]
/TIJZA IlTVAH-EMLEKÜl-ÍIíEPELY. E o 1 y t a t á s 3./ - Egy másik vád, amellyel szintén találkozunk, az, hogy a kiegyezéstől a világháborúig eltelt kor3zaj. elhibázott nemzetiségi politi•kája volt előidézője, vagy leg-lá'eb előmozdítója hazánk bekövetkezett s zötszakgatásának• anélkül, hogy tag_.cn i ak..rnám, hogy c téren hibák is történtok,- hiszen maga Tisza István a kásőbbi években sokban eltért attól a nemzetiségi politikától, amelyet atyja is követett,- a vád a maga mereveégében fenn nem tartható. Ha mi mindent teljesíthettünk volna, amit a nemzetiségek követeltek, akkor magyar szentkor ona terül,tén nem egy, hanem három-négy Horvátország lett volna és mi magunk készítettük volna lő ez ország szétszak dását; mert hogy az autonómiánál: az a mértéke, amclyot Horvátországn..1: .dtunk, nem volt védelem az olaz ik'.dás ellen, azt .z ... tény bizonyltja, hogy Horvátors zág volt az első, onely elszakadt az őshazától, amit azóta már valószínűleg megbánt. - Valóságos divattá vált a történelmi átér télről é-ock során azt a f él százedoJÍ", amly a kiegyezés t Ől az összeomlásig eltolt, a hanyatlás oyyctl jn láncoletrt ként mutatni be, cs..l: .. súlyos hieákat és botlásokat látni, még nem gondolv ., hogy a multn.i.c ilyen feltüntetése tulajdonképpen Tr i .non igazolásához vezet, x_3 én n-m zotemnok valóban nem kívánhatok jobbat, minthogy érjen meg a jövőben még egy olyan hányatlást, aminő 'az a korsz-ik volt; amelynél; elején Deák Ferenc, végén Tisza István volt nemzet vezére. Az olgáncsolásl viszketegség sajnos eszközeiben nem válogatós, nem veti meg az igazságtól való nyi'lt eltéréseket sem, ' így nemrég igen magas a jánlás okkal egy történelmi kézikönyv j elént/.meg, amely -állítólag \z 13kólákba is -megtalálja ut j át, s amelyben mé'gegyszer felbukkant az a százszor' megcáfolt valótlanság, hogy 1904, november. 18án a képviselőházban a Tisza István vezetése alatti szabadelvű párt a Pcrczel Dezső házelnök zsebkondőlobogtatás éra állott fel, megszvazni a Lcx Dánielt, - Mindezekkel szeriben mi esek Ag-zságot és térgylla'gosságot kérünk, Ig%z és tárgyilagocjmegitéléstcl nincs okunk félteni som Tisza Istvónt, sem az ő kora nimouszát. Hosszasan ünnepelték Derzeviczy Albertet, elnöki beszédének elhangzása után, majd dr, bar ab ás i K u n József egyetemi tanár tartott ünnepi előadást "Tisza István történelmi távlatbán" címmel. Az előadó kifejtett:-, hogy. időszerűnek látszik az a kérdés; vájjon a Tisza-kultusz nem puszta divat-e; vájjon Tisza Istvánt nem csupán a baráti és politikai rokonszenv cmcli-e mcgokolatlanul magasra, hence valóban'megérdcmli-c, hogy -. nemzet legnagyobbjai közé sorozzuk. A történeti távlat már megvan ahhoz, - mondotta az előadó,-hogy Tisza nemzeti jelentőségéről emberileg lehető elfogulatlansággá 1 mondjunk Ítéletet, íme az ő háboruelőtti -szereplésével kapcs olatea n legutóbb a volt kiváló politikai ellenfél: Bethlen István gróf "Bos zédol"-nek cl Ősz ivában és Szekfü Gyula a "Magyar történet" legújabb kötetében tesz nagy figyelmet érdemlő n'ilatkoz - tokát , Bethlen István'gróf a megnevezett helyen azzal vádólja a magyar ellenzéket, hogy 1914'. előtt a katonai kérdés /a magyar vezényleti" és szolgál -ti n. elv/ előtérbe állításával a nemzet érdeklődését'helytelen irányba, terelte• A k'-tone.i kérdés erőltetése megingatta, a király és nemzet közötti bizalmat, márpedig a magyar nemzet jövőjére legfontosabb probléma a nemzeti kérdés megoldása a király és nemzet közötti egyetértéstől füg.gött. Az ellenzék,- mondja. Bethlen - 1914, előtt helytelenül Ítélte meg a nemzet igézi élctszükséyl ítélt és helytelen- irányban paza/ rolte. cl a nemzet által rendelkezésére bocsátott dus energiákat. Bethlen V\A István vádbeszédo eizonyára a legfényesebb védőbeszéd Tisza István m.cl/i/lett, .aki e p rlamenti obstrukció tobzódása közben számtalanszor flg" T eliV moztetto ez ellenzéket a. katonái kérdés erőltetésének veszélyeire, ám "ft süket fülekre t Iáit. ' • / Folyt, köv ./