Magyar Országos Tudósító, 1933. március/2

1933-03-16 [072]

T3ÖTTEVÉ1T7I CLIVüR NY. PÖI3FÁIT'ELÖ'.DÁSA - P2R751K3 FHDIIÍÁND «f KüLFOLITIK.JARóL. A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön e3te előadóülést tartott, amelyen nagyszámú és előkelő érdeklődő közönség jelent meg. A megjelentek sorában voltak többek között F u k y Endre,a közigazgatási bíróság elnöke, Nagy Emil és F o k á r' Gyula ny. miniszterek, B éned c^k Sándori a közigazgatási bíróság ny. másodelnöke, Csokonlts Iván gróf ny. meghatalmazott miniszter, Kra tochwlll Károly, G a b á n y'i János édlobr lbán Féter ny, altábornagyok, Balogh Elemér,, a Hangya vezérigazgatója, L o y z e 1 1 Kálmán kir. koronaügyészhelyettes, A m b r ó z y Gyula báró klügyminlsztori tanácsos, J á r m a y Elemér, a MTTR Igazgatója, Fa i k c r t Alajos, Kcrntlcr Kálmán és F c h é r ^ttó"államtitkárok, Z .1 c h y Ernő gróf, felsőházi tag, K o v á t 3 Nagy Sándor és Ny e g r e László ny. főispánok, valamint számosan'mások a közélet kitűnőségei közül. Az ülésen Borzeviczy Albert v.b.t.t., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elnökölt, s rövid bevezetőszavak után felkérte az üléscgyetlen előadóját, Eött evett y 1 Cl1vér dr. ny. főispánt, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnökét előadásának megtartására* Eöt tevény* Olivér dr,, akinek az elmúlt évtizedek alatt gzámos politil-ai és publicisztikai tanulmánya jelent mg, ezúttal Ferenc Ferdinánd külpolitkájáról értekezett, Bövezeteszavaiban ecsetelte a világválságot, amelyet a háború idézett elő, kiemelte, hbgya közel két évtizede tartó megpróbáltatásnak a szerajovól merénylet volt a nyitánya. Ez a merénylet az osztrák.- magyar monarchia trónörökösének életét oltotta ki. A láilpolltlkai kérdései: Iránt érdeklődők előtt nem lehet tehát közömbös annak'a megismerése, hogy a volt trónörökösnek minő külpolitikai tervel voltak, vagyis, ha a világháború nem következik bc

? a monarchia külpolitikája, s ennek keretében a magyar nemzet sorsa minő irányítás alá került volna Ferenc Ferdinánd uralkodása esetén. Az. illusztris előadó megvilágította, milyen álláspontot foglalt ol Ferenc Ferdinánd Olaszországgal, a német birodalommal és Romániával szemben, a a rcndelke'zésre álló adatok, a különoöző külföldi szerzek memoárjai, valamint egyéb hiteles feljegyzések alapján megrajzolta az egykori főhercegnek, mint külpol ltikusnak a portréját. Ferenc Ferdinánd titkos levéltára - úgymond amelyet a konopistl kastélyban őriztek, a főhercegi pár halála után Ferenc József király rendeletére azonnal zár alá vétetett, ugy,hegy ezeknek a nagy értékű dolcumcntumolaial: a felhasználása, - ha erre egyáltalán sor kerül, w előreláthatóan csak évtizedek múlva válik lehetségessé. Kidomborította előadása további során Eöttcvényl Olivér dr,* Ferenc Ferdinándnak, Oroszország és Szerbia helyzetéről és jelentőségéről vallott felfogását, valam|nt a francia és az angol orientáció tekintetében kifejezésre jutott nézeteit. Mindezek figyelembevételével az előadó odakonkludált, hogy Ferenc Ferdinánd a végsőkig kitartott volna a német szövetség gondolata mellett, viszont a monarchiának Olaszországgal szemben folytatott politikáját, nevezetcsen a szövetség eszméjét, bizonyos nyugtalansággal, ellenszenvvel tekintette és uralkodásrajutása esetén e szövetségi viszonyt minden bizonnyal meg is szüntette volna. Az olaszokkal szemben érzett antagonizmusának egyrészt szubjektív politikai szempontok:,, voltak a fő okai, máárészt pedig az a körülmény, hogy az olaszok a magyarok iránt mindenkor erős szimpátiával viseltettek, igy például Kossuth Lajosnak évtizedeken át otthont adtak és a szabadságharc utáni magyar mozgalmakat erőteljesen támogatták, A főherceg belpolitikailag, a dualizmus megdöntése felé'hajlott és Ideálja a föderal ls zt lkus ' alapokon felépített Kagya»m'ztrla volt,,Arra ma alig' lehetséges megfelelni, vájjon ezt a célját meg tudta volna-e valósítani és erőszakos külpolitikája ne:: idézte volna-e fel, kivált Magyarország részéről a végsőkig való ellenállást? S ez mindenesetre a trónörökös merész álmainak végleges összeomlását jelentette volna. A tragikumot h, azonban nem lehet megtagadni egyéniségétől, aminek úgyszólván szimbóluma az. Ü/ a kép, hogy Ferenc'Ferdinándmak, aki 52 millió lakosból álló hatalmas raonarn chiáról álmodozott, - aki erőszakosan akarta egységbe olvasztani a blrö» ;(. dalmát, - egy kis, mindössze hatmillió lakosúvá összezsugorodott, kötárgaságl } kormányformaju Ausztria területén, az ártstetteni kriptában kell örök álmát aludnia..« - Az előadásért Berzeviczy Albert mondott köszönetet, /ÍÍOT/KY,