Magyar Országos Tudósító, 1933. március/2
1933-03-20 [072]
/'vZ ÜGYVEDI KAKÁRA KÖZG'ftiLESE. Folytatás 2./ ¥ e n c z e 1 Árpád dr. szerint karitativ ós szociális colokra tul nagy összegeket fordított az elnult óvóén a kanara. A jegy-' zöi nagánmunkálc tokát külön kell választani á jegyzők kö'zfunkc lójától, nert ez nemcsak az ügyvédségre: nézve fontos, hanem az egész magyar közIgazgatásnak úgyszólván a rákfenéje. Az ügyvédellenes hangulat legfőbb szituéi: a zugirászok, akiket tüzzel-vassal ki kell irtani. A jelentést elfogadja. 'Vészi Mátyás dr. bizalomnál viseltetik a kamara vezetősége iránt, amely a legsúlyosabb időkben is félretette önös érdekeit, ka a'kcz érdekeiről volt szó. A legsúlyosabb a jogász-fiatalság -helyzete, amely állami*? vagy közpályákon elhelyezkedni egyáltalán nem bir, * 3 igy kénytelen az ügyvédi pályádra tódulni. Az egyetlen mód e fiatalságnak kenyeret adni: el kell venni a jegyzőktől a magánmunkákat, mert Így a káromezer magyar községben háromezer ügyvédet lehetne elhelyezni. Ennél' fentcsabb problémája az ügyvédségnek nincsen. A jelentést magáévá teszi. B 1 a u n c r Mór dr. főtitkár, majd F a p József dr. elnök reflektáltak ezután néhány szóval az eddig elhangzottakra, majd folytatták a főtitkári jelentés fölött megindult vitát. A következő hozzászóló: a Szilágyi Dezső-Kör szónoka, S hr e n t h a 1 Aladár dr. Felfogása szerint az ügyvédség megbecsülése egyre alább száll, s az ügyvédellenes hangulatot egyes körökben mesterségesen élesztik. A kisközgyülés tervezete szerinte retrográd lépést je. lerfcene, megvalósítása egyáltalán nem kívánatos. Ma talán az ügyvédi kamarák közgyűlése az egyetlen fórum, ahol - úgymond - a vélemények nyil'vánitása teljesen szabad; éppen ezért a közgyűlésnek ezt a rendszerét minden ügyvédnek elemi kötelessége féltve megőrizni. Hibáztatja a kamara vezetőségének szerinte késedelmes intézkedéseit: gyorsabb, hatásosabb murkára sürget, A jelentést nem fogadja el. Szabó Lajos dr . a Magyar'Ügyvédek Nemzeti Egyesülete nevében szólt a jelentéshez és kifejtette, hogy az ügyvédeknek ez az egyesülése alajjóban véve szintén ellenzi a közgyűlés megreformálásar.ak torvét. Amennyiben azonban erre a lépesre mégis ser kerül, abban az esetbon a szavazások rendszerét is meg kell reformálni. Nemcsak a kamarai választmány tagjait, hanem a tisztikart ls lajstremos szavazási metódus szerint kell megválasztani. A jelenlegi szavazási rend ugyanis szerinte nem vezet colra, mert igy például formailag valóban a többség állította a kamara élére a jelenlegi vezetőséget, ám lényegileg a vezetőség tagjai nem a többségnek, hanem az ügyes paktumoknak köszönhetik létüket. A jelentést egyébként elfogadja. Befejezésül G e r 1 ó 0 z y Endre dr.'kamarai ügyész szolalt fel, aki szembeszállt azokkal az állításokkal, mintha a közgyűlés megreformálásának elgondolása retrográd lépés. volna. Maradiság vádjával nem lehet illetni a kamara jelenlegi Vezetőségét, csupán azért, mert szívvel-lélekkel e tervezet mellé állt. A vezetőség általában minden fontos ügyvédkérdósnól igyekezett a helyzet magaslatóra jutni, A kisgyűlés terve mellett egyébként is az ügyvédség nagy többsége kedvezően nyilatkozott meg. A jelentest elfogadásra ajánlja.. Az'elnök ezután a közgyűlés folytatását hétfő délután 6 órára halasztotta. /MCT/Ky A MAGYAR NEMZETI IR CL ALMI TÁRSASÁG vasárnap az országos Tisztviselő Egyesület dísztermében felolvasó ülést tartott, melyen Kiss Menyhért "Március" c imü versét mutatta be, majd T c r t á g y i - N 6 v' á k József "Attila'székhelye" cimü történelmi tanulmányát ismertette. I gn á c z Rózsi,, a Kamaraszínház tagja székely románcokat adott elő, végül K 0 r n a 1 István "Attila halála" cimü'költői elbeszélését olvasta fel. /lIOT/B . .