Magyar Országos Tudósító, 1933. március/1

1933-03-03 [071]

ELŐADÁS A DEMOKRÁCIA VESZEDELMEIRŐL AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN. Az Ors&ágos Nemzeti Klub pénteken este rendezte ezfevben első vacsoráját, amelyen Karafláth Jenő elnök jelentette,hogy a klub legközelebb egész estét szentel elhunyt nagy tagtársa^ Apponyi Albert gróf emlékezetének. A bejelentést a megjelentek állva hallgatták végi.g, B e r n á t István mondotta el ezután előadását a demokrácia veszedelmeiről. HarmincjWvel ezelőtt, - úgymond - könyvet irt erről a témáról és azóta so^iindéh bevált, amib . akkor megjósolt. A demokrácia hivei az utóbbi időben Igen megfogyatkoztak. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert csak igen kevesen láthatták megvalósultnak az Ideális demokráciát. Minden ideállal rendszerint ez történik, A demokrácia egyenlő jogokat ad, de egyenlő kötelességeket is ró míid enkire. Az emberi természetből származik, hogy a jogokkal inkább szeret élni, de a kötelességet nem szivesen vállalja. Egyik alakhibája a demokráciának, hogy a kötelesség teljesítésben hiányok mutatkoznak. Szemben áll a demokrácia az egyenlőség elvével. Eötvös József már rámutatott arra, hogy ez a két fogalom ellerbáytes egymással. A demokrácia szabadságot hirdet és az egyenlőségnek meg kell szűnnie, ha a szabcdság érvényesül. A demokrácia a tömegekeh alapszik, de v tömegek szervezettség nélkül nem jelentenek erőt, a szervezettség pedig újra halála az egyenlőségnek. Szervezkedni kell a demokráciában is, ha a hatalmat _ amegszerezni és megtartani akarja. Másik veszedelme a demokráciának, hogy & fejlődés kitermelte az etajizmust, az állami tevékenység túltengését. Ez az állampolgári jellem gyengülését hozta magával. A legnagyobb ellensége azonban a marxizmus, a szociáldemokrácia^ amely nem szociális! mert a szocializmus a társadalom egységét hirdeti, a szociáldemokraták viszont a társadalom szétbontására törekednek', és nem demokrata, mert ha az volna, akkor nem állitaná oda vezető tételnek az osztályharcot. Mindenütt a világon a demokáácia válságának jeleit látjuk: Ausztráliába már angolokot sem engednek te, mert félnek a konkurrenciá\ tel, Amerikában pedig kimutatták, hogy a szenátus tagjainak hány perC-* centje megvesztegethető. Az államok gyűlölettel néznek'egymás a és a \ legjövedelmezőbb Ipar hovatovább a fegyvergyártás lesz. Az erkölcsök olyan mélyre sülyedtek, amilyenről a régi mona rchikus államformák között 'szó ssn lehetett volna. Egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a tömegek hatalmától sokat várni nem lehet, az emberiség elŐbbrevitelét csak egyesek, vagy kicsiny csoportok szolgálhatják. Mi az orvoslást- vetette fel ezután a kérdést Bernát István, - Meg kell változtatni az emberek lelkivilágát. Minden nagy politikai irányzat győzelme és fenmaradása attól függ, ' milyen hűségesen és becsületesen ragaszkodnak az emberek a nagy ideálokhoz'. Le kell mondani arr°lj hogy az ember esze elég önmagának. Belső átalakulásra, megújhodásra van szükség, s akkor remélhetjük, hogy a külső állapotok is megváltoznak, Európa ma olyan viszonyok között van, hogy a csapások talán javára válnak, a ezeknek a csapásoknak a következtében tér talán jobb belátásra és igaz útra, A zajos tapssal és éljenzéssel fogadott előadás után a vacsora közönsége lelkesen ünnepel te a klub diszelnökét, Bernát Istvánt, majd vita következett, K"o z m a Miklós hangoztatta, 'hogy a demokráciát különböző országokban különbözőképpen értelmezik, Nyllvénvalé,hogy az úgynevezett liberál-demokrácia alapján többé kormányozni nem lehet, ez a demokrácia elöregedett és mindenütt korrektivumokat keresnek, így jutott el Olaszország a fascizmushoz, amely nemcsak a jogok gyakorlásáram hanem a kötelességteljesitésre is rá akarja szorítani a tömegeket a szervezés és fegyelem által. Ilyen törekvést látunk Németországban és Törökországban is, mindenütt a túlságosan hangsúlyozott Én helyett a kollok tiv gondolat lép előöérbe. Felszólalt még Csorba László, A m b r 6 z y Gyula, P a p p Antal, M agyar Kázmér, Lázár Ferenc, Tasnádi Nagy András és mások. /MOT/B