Magyar Országos Tudósító, 1933. március/1
1933-03-09 [071]
A REVÍZIÓ KÜLPOLITIKAI LEHETŐSÉGEI. 4-30 Eckhardt Tibor előadása az Erdélyi Férfiak Egyesületében. Az Erdélyi Férfiak Egyesületének Jancsó Benedek-Társasága mint jelentettük - a trianoni békeszerződés revíziójáról előadássorozatot rendez. Az előadássorozat keretében csütörtökön este E c k h a r dt Tibor dr.országgyűlési képviselő mondott nagyszabású beszédet: W A revízió külpolitikai lehetőségei"-ről. Az egyesület Vilmos császár-uti helyiségének termeit szinte zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség,amelynek soraiban társadalmi és közéleti notabilitások is szép számmal jelentek meg. Az előadóülést Kolossváry Bálint dr., tudományegyetemi nyilv.rende3 tanár elnöki beszéde nyitotta meg, majd a rövid bevezető szavak után Eckhardt Tibor tartotta meg érdeklődéssel kisért előadását, - A revíziós politikának - mondotta többek között az illusztris előadó,— egyetlen felrémlő gátja: a háború lehetősége. Magyarországgal - hiszen ez közismert - a békeszerződések megkötésénél a lehető legrosszabbul bántak el. Az országot azóta is hatalmas katonai szövetség hurokja veszi körül, s örök érdeme marad a Csonkamagyarországnak,hogy ennek ellenére sem engedte úrrá lenni a kétségbeesett lelkeken a dőre kalandorpolitikát, s minden provokáció, minden szenvedés ellenére is kitartott békés reviziós szándékai mellett. Magyarország az európai népek konstruktív együttműködésére alapított reális módon óhajtja reviziós 'Céljait megvalósítani. S ez á békés politika máris jelentős eredményeket ért el. Amit Bethlen István gróf tegnap Berlinben a revízióról mondott, izaal minden becsületes magyar- ember egyetért. A kérdés örvendetesen formálódik javunkra: ma már a volt ellenségek táborában is egyre többen és pedig vezetőszellemek, hatalmon lévő politikusok velünk-vannak, 3 velünk együtt keresik az utakat, módokat, miként lehetne a békés r evisiót megvalósítani. A sötétség dacára,ami ma Európára borul, a lelkek a békés revíziót áhítják, s a rögös ut nagyobb felét az ország már megtette. Magyarország, Istennek hála, ma már a külföld előtt olyan tekintélynek örvend, hogy a legelső változás, ami a Dunavölgyben bekövetkezik, csakis a mi előnvünkre szolgálhat. Egyre kell örökkön vigyáznunk:a bevégzett tényékbe beletörődnie egyetlen igaz magyarnak'sem szabad,mert a világ a gyengén, a magát megadón sohasem fog segitenl. Lord Sydenham találóan jegyezte meg, mintegy tiz évvel ezelőtt: "Hogyan szólaljak én fel az Önök érdekébon, ha maguk a magyarok, mai helyzetüket kielégítőnek találják". Azóta nagyot haladtunk,., Rothermere lord elévülhetetlen erdeme, hogy a reviziós gondolatot a magyar lelkek középponti, legfőbb eszméjévé avatta. Ma már a revízióról, mint aktuális problémáról beszélhetünk. Ám amikor ezt a kérdést vitatjuk, soha, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk az ország határain kivül rekedt,úgynevezett üsebbségi magyarokról, A magyar kisebbség,mindenütt az Utódallamokban heroikus küzdelmet viv; mindenütt a közjogi ellenzék negatív álláspintjára helyezkedett, holott ez talán nem is volt egészen helyes.Ugyanakkor a német birodalom arra utasította a hozzá-tartozó, németajkú utódállambeli polgárokat, bog; 7 működjenek együtt az uralmon lévőkkel, ugy, hogy ezek a'németek szinte haszonélvezőivé váltak a trianoni béke szülte hal; zetnek. - A kérdést csakis gyakorlati szempontból szabad vizsgálni, mert például a rendkívüli hatalmú angolszász faj szemében csakis az a fontos: miből lesz inkább haszna a világnak, ha marad a mai helyzet,^agy pedig ha változtatnának azon?-A magyarság a trianoni járomba'sohasem törődhetik bele, s szenvedéseivel erre meg is váltotta a jogot. Ezt sona. egyetlen politikusnak sem szabad szemelői tévesztenie, s éppígy nem szabad holmi pillanatnyi előnyökért,'esetleges dunai konföderációért belehajtani fejünket a trianoni igába. A revízió politikájának háröm-négy éven belül okvetlenül gyakorlati eredményeket kell felmutatnia,Ha Magyarország az elkövetkezők folyamán esetleg, akarata ellenére is belesodródnék a háborúba, ez semmit sem jelentene,'mert a hatalmasok csupán azt vizsgálnák, milyen politikát folytattunk, hasznot hajtunk-e az európai emberiségnek, avagy nemi /folyt, köv ,/
