Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-25 [070]

.MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓS rro Közirat. »• Közgyűlési oldal, Budapest, 1933. január 25. A TÖRVl.;NYtü\TóS & REND S KÖZ GYŰLÉSE, jV 7 Dr. H u s zár Aladár főpolgármestor háromnegyed hat órakor nyitotta meg a folytatólagos közgyűlést és javaslatot tett arravonatkozóan, hogy a Községi Élelmiszerüzem sorsa felett a szavazást csak akkor ejtse meg a törvényhatósági bizottság, hogyha az üzemi albizottság jelentésének tárgyalását már befejezte. Az elhöki javaslathoz hozzájárult a közgyűlés. A Községi Élelmiszer Üzem feletti folytatólagos vita első szónoka M ü 1 1 e r Antal volt, Vázolta a koreskodalem es ipar súlyos helyzetét és azt hangoztatta, hogy bár az üzemek megszüntetése nem javítaná lényegesen a kisemberek helyzetét, ezeknek az intézményeknek működési köret mégis meg kell szorítani, mert az iparüzok valamivel előnyösebb helyzetbe jutnának. Nézete szerint azokat az üzemekot, amelyek Indokoltján versenyt támasztanak, feltétlenül meg kell szüntetni. Minden ü-em előnyös helyzetbon van a kisemberrel szemben, ami teljesen méltánytalan. Beszéde folyamán reflektált U s e t t y Béla korábbi támadására, majd kijelentette, hogy a Keresztény Községi Párt is, ö maga ls mindig szem előtt tartotta a kiskereskedelem és a kisipar érdekét. Az élelmiszorüzemre vonatkozóan a tanosi javaslatot fogadja'ol, űe indítványozza azt is, hogy mindazokat az üzemeket és műhelyeket, amelyéknek létesítését a kereskedelmi miniszter nem hagyta jóvá, azonnal oszlassák fel. D e u t s c h Jenojbzerint a közüzemek megszüntetése csak anynyit jelentene, hogy megsemmfSülne a főváros által a lakosság erdőkében az üzemekbe fektetett hatalmas érték, de nem javulna sem a kiskereskedelem, sem a kisipar boldogulása, a munkásokat még jobban kiuzsoráznák, a közönség pedig erősen szenvedne ellátásában. Csodálatos, hogy az ipari érdekeltségek ajhentesárugyárek terjeszkedése ellen egyáltalán nem tesznek lépéseket, holott a gombam<£dra szaporodó hentes árugyári fiókok veszik el elsősorban a kisemberek, kenyerét, Ilovs zky János elitélte, hogy az üzemi kérdésbe sok politikumot kevertek. A vigadói nagygyűlésre tájékozatlan emberek tömegét csődítették össze, akik azt se tudták, miben kell állást foglalni. A Községi Élelmiszer Üzem jelentősége a mai nehéz időkben semmivel sem kisebb a gáz-, elektromos- ós vízmüvek fontosságánál, mert a gazdasági bajok idején kötelessége a városnak.polgárié' megfelelő ellátásáról gondoskodni. Különösnek tartja, hogy Éber Antal, a vigadói gyűlésen halált kiáltott az Élelmi3zerüzemre, a közgyűlésen azonban már a tanács fenntartó határozatát tette magáévá. Szobahozta ezután Usetty ismert támadását, majd azzal folytatta beszédét, hogyha Budapest asszonyait megkérdeznék, nem akadna olyan fővárosi háziasszony, aki az élelmiszerüzem megszüntetését kívánná, A Keresztény Községi Párt álláspontja az üzemi kérdésben az, hogy parciális érdekeknek nem szabad alárendelni a közérdéket. Az üzem megszüntetése esetén nem a kisemberek sorsa javulna meg, hanem egyes nagyvágók ragadnák magukhoz a piacot, ami nem lehet a közönség érdeke. Ha a nagytőke venné át az élelmiszerüzemet, nem elégednék meg az üzem által létesített 52 fiókkal, hanem tízszer annyit állítana fel és ez a kisemberek halálát jelentené. A kereszténypárt tudatában van annak, hogy mindenkinek kötelessége a mai gazdasági helyzetben a kisemberek segítségére sietni, de jol tudja azt is, hogy az üzem munkásait és alkalmazottait nem teheti ki bizonytalanságnak. Határozati javaslatot terjeszt be, amelyben azt kívánja, utasitsa a közgyűlés a polgármestert, hogy az éleImiszerárusitó üzem gyártási tevékenységének fenntartása mellett az árusításba száz budapesti füszerkereskedőt, illetve hentesüzletet kapcsoljon be. Az üzletekot ;

' az üzemigazgatósáig jelölje ki ós oz gondoskodjék arról is, hogy az üzemi • gyártmányok ára minden viszontelárusitóra nézve,-egy formán kötelezően : és a fogyasztók érdekeinek, valamint a kiskereskedelmi-haszonnak megfelelően állapíttassák meg, /Folyt.köv,/