Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-25 [070]

I'AGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i r a t / ( //P Hatodik kiad á 3 Budapest, 1933. január 25. /0 — XV. évfolyam, 20. szán. /PALÁG" 7 RÓBERT ELÖADÁ3A . SZERZŐI JOGRÓL. Folytatás 1./ • Csak az olyan jogosultság tekinthető átruházottnak - folytat­ta érdekes f0jtc> etéseit Palágyi Róbert dr,- amelynek technikai lehetősé­gei a szerződő felek szemei előtt lebeghettek; igy például valamely régi szerződés alapján a rádión történd előadás joga nem érv'nyesithető. Vi­szont az olyan szerződés, amely még meg som valósult technikai lehetősé­gek kiaknázására adna jogot,általános jogpolitikai szempontból non kívá­natos, mert szcrcncscszcrzödésnek tekinthető. A szerzőre lényegesen anyagi ds morális kár áramlik, ha a jo­gosult nem él a kiadásra vonatkozó kizárólagos jogával. Molnár Ferenc esetében például a kurla ugy Ítélt, hogy amennyiben a színház ötévon be­lül nem adná elő Molnár megvásárolt színdarabjait, azok előadásának joga­a szerzőre, Molnár Ferencre autómat ikusnn vima-szá II, A kurla egy másik esetben megállapította a vendéglős kártéritési köteíozet-ma'gét, mert az' egyik szórakozó vendég a cigány hangszerén eljátszott egy Olyan népdalt, amelynek nyilvános előadása szerzői jogtilalom alatt állt. Érdekes ­folytatta előadását Palágyi dr.- hogy a jogosan elkészített film sem ad­ható elő a szerző kifejezett engedelme nélkül• A zeneszerzőtől például külön engedélyt kell kórni müve gramofon-felvételére és ugyancsak külön engedélyt c gramofonlemezek forgalombahozatalára is. Rootanö Örököseitől egy francia némafilmvá^jllalat megszerezte a Sasfiók és a * Cyrano elő­adási jogát, de kártérítésre kötelezték, mert külön engedelem nélkül el­készítette a két darab hangos filmváltozatát ls. A nemzetközi blról jog­gyakorlat értelmében a szerzői jog annyira sokrétű, hogy teljes egészé- . ben sohasem ruháztató át. Az előadó ezután kitért a kénaszeregyezmények ismertetésére, .melyeket a szerzőkre nézvo rendkívül károsaknak ítélt. Hibáztatta az érvénybon léve magyar szerzői törvénynek azt a szakaszát, amely a napila­pok szabad prédájává teszik a távirati irodák és kőnyomatos újságok drá­ga pén en megszerzett híranyagát, mihelyt c hírek csak egyetlen napilap­ban ls napvilágot látnak. Komoly törekvések vannak, ug;/mond, arra, hogy ez a fontos kérdés újra szabáihoztascők• 1935-ben ül össze Brüsszelben ebben a tárgyban egy nemzetközi szerzőijogi konferencia. t bitorolt építkezési torvok alapján való építkezést is tilt­ja a törvény. Ezzel kapcsolatban Palágyi' dr. érdekes esetet említett fel. Az egyik belga egyetemi város fontos középülete a háooruban elpusztult, mire az amerikaiak gyűjtést rendeztek, amerikai építőművésszel elkészít­tették az épület uj terveit, de ragaszkodtak ahhoz, hogy az újonnan omolt középület, homlokzatán ez a jelmondat álljon: "Furore Teutonica irrata,­'kono Americano Rostitutal /A németek dühe rombolta le,- az amerikaiak ál­dozatkészsége építette újra fel/. Ez ellen természetesen német részről óvást omoltok, a dologbél per lett és a belga bíróságok bölcscségét jel­lemzi, hogy a.3aerzőijogi törvény egyik elrejtett paragrafusára való hi­vatkozással megtiltották e megbélyegző jelmondatnak a középületen leendő elhelyezését. Hibáztatta az előadó, hogy a szerzői jogokat egyetlen intéz­mény sem tartja nyilván,'Így a jogosultságot vásárlók szorongva vesznek jogosultságot, ert nem tudhat ját:, nem adta-e el a szerző a jogot koráb­ban másnak. A korábbi jogszerző ugyanis a sok költséggel .sz in i előadásra előkészített színdarab nyilvános előadása ellen az utolsó pillanatban óvást emelhet, zárlatot kérhet, s azt megakadályozhatja, amivel tetemes anyagi kárt okozhat. Hiányossága a törvénynek, hogy a korábbi jogszerző még csak nyilatkozni som köteles aziránt előre, rendelkezik-e szerzői jo­gosultsággal, vagy som. Ezt a kérdést Palágyi dr. véleménye szerint föl­tétlenül szabályozni kell. A kölcsönkönyvtáraj* ügye is rendezésre szo­rul, az írónak a kölesÖnkönyvek után is kell tantiémot kapnia. Hagy szerencse - fejezte be érdekes és értékes előadását Pa- *> lá. yl Róbert dr,,.hogy a magyar bíróságok nagy szeretettel, kiválj szak­avatottsággal és kitűnő gyakorlati érzékkel foglalkoznak a jogterület e bonyolult problémáival, ami nagy megnyugvást jelent a jogkereső közönség­, ro nézve. \ Az előadásért az elnöklő Pajor Rezső dr. mondott köszö­J notot. /MOT/Ky -—"

Next

/
Thumbnails
Contents