Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3
1933-01-21 [070]
MAGYAR ORSZ.LGCB TUD0SIT0 ,. 7. törvényszéki kiadás. Budapest,1933, január 21. A JÁRÁSBlRÓS-vG ELRENDiLTE A PAPAGÁJ MULATÓ AZONNALI.KILElOLTA TÁSÁT. Megittuk, hogy a Royal Orfeum részvénytársaság azonnali/hatállyal felmondott a megbukott Papagáj mulatónak és kérte, hogy a biróság rendelje el a mulató azonnali kilakoltatását. A mulató.a főbérlő részvénytársaság állítása szerint bérhátralékban volt és a részvénytársaság ezen a cimen mondott is fel azonnali hatállyal. A dr, Kiss Ödön járásbir ó előtt néhány nappal eáelőtt megtartott tárgyaláson a mulató jogi képviselője azzal védekezett, hogy a mulató nincs bérhátralékban, mert a bért ajátszási időtartamra megfizette. Ezzel szemben a főbérlő felperes azt állította,hog^ a mulató több mint háromezer pengő bérhátralékban volt és a bért naponta lett volna köteles megfizetni. A járásbíróság ma kihirdetett véghatároz a* tában jogszerűnek mondotta ki a felperes részvénytársaság felmondását és a mulatót a helyiség azonnali kiürítésére kötelezte. Ezenkívül elmarad talta 72o pengő perköltségben is. /MOT/ H. ZU PARMAS ISTVÁN R.-GALMAZASI ÍGY, /Folytatás a 6-ik kiadáshoz./ - Fájdalom, ez a harc meddőnek bizonyult, mert sem Genfben, sem később Hágában sohasem az történt, amit Bethlen é3 a magyar kormány akart. A magyar állam érdekeivel vajmi keveset törődtek, kitaláltak egyegy formulát s azzal nem törődtek, megfelelt-e ez Magyarország érdekeinek. - A jóvátétel célja az volt, hogy olyan terheket rakjanak a legyőzöttek vállaira, hogy abba belepusztuljanak. " Pusztuljon Németország!" volt a franciák jels zava. Akadtak ugyan nemzetgazdászok, akik rámutattak hogy ez a politika gazdasági zavarokat idéz elő s a zavar előbb utoBb átterjed a győztesek államaira is.. A szanálás is csak azért történt, hogy a legyőzöttek a jóvátételnek valamiképpen eleget tehessenek* Magyarországon a kikötött szolgáltatások fizetését egyelőre felfüggesztették, de a gazdasági bajok igy is nőttön-nöttek. Ezek után, minthogy a gazdasági vérkeringés már már a győztes államokban is megmételyeződött - felvetődött az antant politikusainál a kérdés: miként lehetne a dolgokon segíteni. Sorra tartották a nemzetközi konferenciákat s végül is elhatározták, pontosan fel kell mérni minden legyőzött ország teherbirókép_sségét s azután át kell nyújtani mindegyik részére a maga szaldóját* Ebből a célbei üLt össze 1929-ben a hágai konferencia is. Erre még Magyarország meghivót sem kapott és csak. a következő évben küldhette ki képviselőit Hágába, Az antant előre elhatározta, hogy' Magyarors zágon még legalább négy-ötszáz millió pengőt fog behajtani. Akkoriban ugyanis még sok milliárdos tartoznunk állt fenn, csak a vörös hadsereg du1é s aiért közel egymilliárd frankot kellett volna még fizetnünk. - Hágában azután elkezdődött a nagy alkudozó harc. A mi ellenköveteléseinket egyáltalán nem honorálták, azok a megkötött szerződésbe semmilyen formában sem kerültek be. Ervelésünk általában alig. talált meghallgatásra. Hiába hivatkoztak delegáltjaink az osztrák példára és egyéb analógiákra, Egyszerűen kirótták reánk a végső szaldót, amely 13 és fél millióval terhelte meg az országot. Ugyanekkor egy másik bizottság is tárgyalt Hágában, és pedig az optásnügyrol, Ez nem volt a v,. letlezs. müve* mert az antantállamok elhatározták, hogy összekapcsolják a különböző anyagi természetű kérdéseket, mert valamennyit le akartak venni a napirendről. Azt akarta az antant, hogy a háborús pénzügyi kérdések végleges él kitézést nyerjenek. Mindez teljesen független volt a magyar kormány akaratától. ..Magyarorszíot , amely három éven át hiába harcolt a döntőbirosági pótbiró kiküldetéséért, egyszerűen felszólították: egyezkedjék ki ellenfeleivel. A magyar kormány, jói tudva, hogy feltét.onül engedelmeskednie kell, eleget tett a felhiváshak, sőt azt a propoziciót is elfogadta, hogy az optáneek csupán egyharmadát kapják meg k övetelésüknek,' - Az antant kívánságára két alapot, az Á.és B. alapokat létesítették, hogy ezekből a - pénzalapokból nyerjenek kielégítést Magyarország különböző hitelezői. Anglia, Fra .ciaország és Oleszország spontán felajánlották, hogy együttesen 67 millió pengőt fizetnek be erre a két alapra. Ezenkivül beutalták a bolgár jóvátétel egy részét, kilenc és félmillió aranykoronát, Kanada, Portugália és még egyéb külföldi államok kilencmillió aranykoronát ajánlottak félj Romániának és Jugoszláviának 3o milliót, Csehszlovákiának pedig egymagában ugy anx ennyit kellett a két kasszába befizetnie. /folyt ,köv,/KY.
