Magyar Országos Tudósító, 1933. január/3

1933-01-21 [070]

MAGYAR 0R3Z...V OS TÜDOSITO 5. törvényszéki kiadás, Budapest, 1955. január -ki. ZU FARKAS ISrVAlí RAGALMAZASITPER, /folytatás a 4-ik kiadáshoz./ Az ügy előzményeit a kir, tábla Gadó tanácsában Medvigy István táblabiró ismertette, aki előadta, hogy a kir. ügyes Zd ég elsősorban is a cikk szerzője kilétének megállapítása iránt indított nyomozást. Farkas István, a Népszava akkori felelős szerkesztője, Havas Jenőt nevezte meg az inkriminált cikk szerzőjeként. Havas Jenő íllen meg is indult a sajtó* rágalmazásért a bűnvádi eljárás s Havas a büntető törvényszéki főtárgyaláson kijelentek,®, hogy csupán nyomdatechnikai okból került a cikk alá az a megjelölés, mintha azt Garami Ernő irta volna. Abban az időben ugyan is - hangoztatta Hav.es vádlott - a Népszava vezércikkeit rendszerint Garami Ernő irta. Az elnök erre a főtárgyalás során ismertette, hogy Garami Ernő, akit az előzetes vizsgálat során szintén kihallgattak, megtagadta a vallomást; Farkas István felelős szerkesztő pedig, alatt a képviselőháztól szabályszerű eljárással kikértek, bizonyos huzavona után Havas Jenőt nevezte meg a cikk szerzőjéül, A büntetőt örvény szék folytatta is• mtetését Medvigy táblabíró - erre végzést hozott s elrendelte a bizonyítási eljárás kiegészítését, azzal a megokolással, hogy a törvényszék nem • látja igazoltnak, miért kellene Garami Ernő felelós s égre vo nds ót ól eltelt intenie, hiszen a cikk Garami Ernő nevének megjelölésével jelent volt me, Minthogy Garami Ernő időköz en külföldre távozott, a kir, ügyészség a t örvény szék e végzése után, a fokozatos felelősség elve alap j. n Farkas István felelős szerkesztő ellen i>nditotta meg a büntető eljárást. Ilyen előzmények után itélt a büntetőtörvenyszék ez utóbbi vádlott fölött, Medvigy táblabiró - az elsőfokú Ítélet felolvasása után - befejez te referátumát, mire Gadó István táblai tanácselnök kérdést intézett a f elekhez: van-e a bizonyítási eljárás kiegészítésére vonatkozó előterjesztésük. Ilyen nem-létében az érdemleges felszólalásokra került sor. Elsősorban Strachc Gusztáv dr,, a közvádat képviselő kir. főügyészségi elnök mondott nagyszabású vádbeszédet. Az egyórás beszéd minden vonatkozásában megvilágította az itt tárgyié ügyet és azt az Ítélőtábla tanácsának tagjai, valamint a hallgatóság soraiban megjelent kir. főügyészek és főügyészhelyettesek mindvégig a legnagyobb figyelemmel kisérték, Strache Gusztáv nagyhatású és alapos vádbeszédének gondolatmenete a következő volt: - Mindenekelőtt kikeli jelentenem - kezdte beszédét Strache dr. - a kir. ügyészség vádját egész terjedelmében fenntartom, mert meg vagyok győződve arról, hogy az elsőbÍróság ítélete nagy fokú megtévesztés hatása alatt jött létre s bizonyára nem hangzott volna el ilyen elsőfokú itélet, ha mindi a ok a kérdések, amelyek az optáns ügyre vonatkoznak, tár*gyilagosan és egésá terjedelmükben a törvényszék elé kerülhettek volna. Éppen ezért kötelosségemnek/ tartom, hogy ezt az egyáltalában nem könnyű, bonyolult matériát a lehetőséghez képest megvilágítsam és különösen kisemeljem azokat a részleteket és vonatkozásokat., amelyek a való tényállás elhomályosították, ködbe burkolni ig ekéztek^ - -,z inkriminált, cikk azt álltitja Bethlen Istvánról, hogy az úgynevezett optc-nsügyben elért hágai "diadala" valéj.han annyiból állt, hogy az optánsok követelésüket nem a kisanatanttól, de a magyar állam elszegényedett polgáraitól fogják megkapni. De mert Bethlen - állítja e. te/ábbiáiban a cikk - minden küzdelem nélkül nem fogadhatta volt el ezeket a "szájtól elvont falatokat", már csak a 1 át szat miatt is harcolnia kellett, ám e látszatharc igazi célja s elért eredménye nem volt egyéb, mint az, hogy az optáns-zsákmányt végeredményben saját magának szerezze meg. Súlyosan fogják ezt az eljárást megbélyegezni - fejeződik be az ujságKözlemény - azok, akik majdan "szabad légkörben" fognak itt egykor bíráskodni! - E gyalázkodó cikk elbírálásánál az elsőbiróság helyesen állapította meg - folytatta fejtege réseit a kir. főügyész - azt, hogy a hágai tárgyalásokon Bethlen Istvánt nem a saját, hanem az ország egyetemes érdeke vezette. Ez helyes része a törvényszéki Ítéletnek s az is tökéletesen helytálló, hogy a büntetőt örvényszék megállapította a vádlott bűnösségét, mert helyes volt az, hogy a valódi szerzőt, vagy a fokozatos felelősség elve alapján: a felelős szerkesztőt kell mindenkor felélősségre* vonni, nem pedig - a strohmannt. Egyszer s mindenkorra szakítani kell végre a strohmann-rendszerrel s éppen ezért helytelen volt az ügyészéé, eljárása, amely előbb belement abba, hogy a cikkért más vonassák felelősség re. /Folyt, köv./KY.