Magyar Országos Tudósító, 1933. január/1
1933-01-04 [069]
MAGYAR ORSZÁGOS düDoSITó Kéz i^r a J J *^ l Tiz en kéttedik klgdAgh Budapest,, 1933. január 4. XV. évfolyam 3.szám. EGYHÁZI HÍREK Sr A NEMZETKÖZI JóBARÁTSÁG EGYHÁZI VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK MAGYAR OSZTÁLYA A REVÍZIÓRÓL ÉS A LESZERELÉS KÉRDÉSÉRŐL. Budapesten tartja jövő évi nagygyűlését a világszövetség. A harmincegy nemzet keresztyénéiből alakul'; Nemzetközi Jóbarátság egyházi Világszövetségének Magyar Osztálya szerdán este rendkívüli fontosságú közgyűlést tartott a budapesti református teológiai akadémián: a revíziói .. és a leszerelés kérdését tárgyalta. A megjelentek között voltak* Balogh Jenő dr. titkos tanácsos, a Református Egyetemes Konvent világi elnöke, Radvánszky Albert báró dr. evangélikus egyetemes felügyelő, Ravasz László dr. és Antal Géza dr. református püspökök,Raffay Sándor dr. evangélikus püspök, Józan Miklós unitárius püspöki vikárius, KohenloJpc Károly Egon herceg, Eenedek Zsolt dr. református konventl tanácsos, Boér Elek dr, közigazgr iáoi biró, a világszövetség magyar osztályának fő titkára, Kováts J.István dr. beol,tanár, ref.egyházkor, fő jegyző,. Kállay Kálmán dr. és Erdős Károly dr. debreceni egyetemi tanárok, ftaopsák Attila budapesti baptista moderátor, Csikt Gábor dr.unitárius lelkész és mások. R a v a s z László dr. református püspök, elnök köszöntötte a jelenlévőket és közölte, hogy az értekezletre meghívottak sorából Zulikovits György görögkeleti püspökéé mások kimentették távolmaradásukat, Boér Elek dr, közigazga ;ási biró, a magyar cs ztály tiszteletbeli főtitkára, a Világszövetség legutóbbi, Genfben tartott üléséről és az ott meghozott határozatokról tájékoztatta a közgyűlést,Nagy érdeklődést keltett a genfi gyűlésen, úgymond, a kisebbségek szörongattatása, elnyomása, amelyet ezúttal a bolgárok hoztak napirendre,A szerbek és a bolgárok a gyűlésen igen éles, kevés vitába keveredtek egymással, de a szerb megbízottak csupán tagadni tudták és nem megcáfolni a ' bolgárok vádjait. Ellentéteiket külön semleges bizottság vizsgálja meg. Nagy tetszést keltve jelentette ezután a fő titkár,hogy a világszövetség elvileg elhatározta: legközelebbi nemzetközi konferenciáját, amely négyszáz tag jelenlétében fog lefolyni, a jövő év folyamán Budapesten tartják meg. Köszönettel vették tudomásul a főtitkár bejelentéseit, aki azután kifejtette, hogy már 1919-ben, a hágai konferencián fellépett a világszövetség a magyar érdekel: védelmében. Már akkor rámutatott a szövetség arra, hogy az ezeréves magyar határok megbontása egész Európára, sót az egész világra nézve, állandó veszedelmet jelent, az egyház ak sz empon t j áb ól, - Amikor az egyházak védik a nemzetek, államok egymásközötti egyenlőségét és az igazságosság eszméjét, voltaképpen a tízparancsolat követelményeinek igyekeznek érvényt szerezni: "No ölj!" - "ne lopj!" - A trianoni szerződós m g;kö'.ése alkalmával • lutásították azt a kérésünket, hogy a legrosszabb esetbon Is népszavazással döntenek a régi Magyarország egyes részelnek hovatartozása felől. Végigment ezután az előadó az összes pariskörnyéki békék, a wilsoni gondolat és az -Mohoz fűzött réméin aégek csődjének történetén és bizonyítékain, idézte Trianon külföldi kritikusainak megjegyzéseit ós a szomorú következményeket, amelyei: napról-napra tarthatatlanabbá teszik Európa helyzetét. Igy féfeezte; - Hova fordítsuk szemeinket, hogy meglássuk azt a csillagot, amelynek fénye bennünket jobb útra vezethet. íleg keli szűnt- tni az oko' kat, amelyek ezekhez az állap o cokhoz eljuttat bak. - Azonban kizárólag jogi formulák, materiális eszközök,gaz// dasági szerződések nem elegendők, mélyebben ható: erkölcsi erőket is / igénybe kell vennünk, át kell alakítani a nemzetek és emberek, lelkét és alkalmassá tenni arra, hogy az örök erkölcsi törvények szerint vezessék a földi országokat, amelyekkel Isten kormányozza r. világot. És akkor el\ következik a lelkek, a népek és n nemzetek együttélésének egyetlen isteni j lehetősége: a minői teljesebb szeretet. /folyt* köv./
