Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3
1932-11-25 [068]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Kilencedik kiadás, Budapest, 1932 e november 25„ ^ ' XIV, évfolyam, 267, szám. /AZ JGYVLDI NUMERUS CLAVSüS ü'GYEo Folyta i á 8 1./ jt A terv - mondotta üstör József elnöki megnyitóbeszédében csupán annyi, hogy a meglévő állapotok > a szerzett jogok épségben ós tis- • telotben tartása mellett, az autonómia keretén belül korlátozni kell,mert korlátozásra szorul,az ügyvédség létszámát, Az ügyvédi kor ebben a tekintetben a legutóbbi napokban spontán megnyilatkozott ós tizennyolc magyar ügyvédi kamara közül tizenegy a numerus clausus mellett foglalt állásto Egyétlen egy olyan kamara akadt, amely a kérdéssel, mint 81 időszerűtlennel" nem tartotté szükségesnek foglalkozni; öt kamara pedig a korlátozás ellen foglalt áll! 3t 0 Tény, hogy ez utóbbiak között szerepel a Budapesti ügyvédi Kamara is, de ez utóbbinak az állásfoglalása már több mint öt éve történt, s azóta az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet nyomán a fővárosi ügyvédség felfogása is nyilván megváltozott ebben a kérdésben, s az ügyvédségnek ez a tekintélyes rétege is, ma már egészen bizonyosan,, legalább többségében a korlátozást kívánja. Az ügyvédi rendtartást törvényhozási uton ebben a szellemben mielőbb reformálni kell* A napokban szótbocsátott körlevelek alapján 1094 budapesti és 1X48 vidéki ügyvéd a numerus claususra szavazott ós csupán 27 fővárosi és 14 vidéki ügyvéd'jelentette ki Írásban, hogy a korlátozást nem kívánja. - Östör József dr c végül megnyitotta a nagygyűlést, s egyben meleg szavakkal üdvözölte az igazságügyi kormány kiküldöttét, Uzonyl Imre dr. királyi főügyészt« akit megkért, hogy ennek a gyűlésnek a lefolyásáról és hozandó határozatáról tájékoztassa dr« Lázár Andor igaz ságügyminisztert, a magyar ügyvédség kiváló barátját*, A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitóbeszéd után 11 s ny • h á r t Gyula dr. ügyvéd ismertette részleteibon is a napirendre tűzött kérdést* Rövid, találó szavakkal ecsetelte a magyar ügyvédség vigasztalan szociális helyzetét, amelynek ' . 0 lexikális cimszavaí.ul - mint mondotta elegendő csupán a verseny eldurvulását; az etikai süppodékonységet, a kriminalitás . örvényét megjelölni. Hangoztatta, hegy az ügyvédi nyomor nem trianonnal, nem is a háborúval, de jóval a nagy megpróbáltatások évei elő', kezdődött. Már 1912-benj, de meg évtizedekkel azelőtt is tarthatatlan volt éppen a tulszaporodás miatt - a magyar ügyvédi kar helyzete* Az előadó szá • adatokkal világította meg, hogy mig egyrészt Berlinben 2305 P Parisban 2762 ügyvéd működik, addig Budapesten ezidőszerint 3187 az ügyvédek s zárna o> Farban 1086, Berlinben 1426 lélekre esik 1 ügyvéd,, Budapesten minden 33.0 ember külön ügyvédet vallhat* De nemcsak a mai ügyvédeken kell segíteni, hanem olyan mértékben kell orvosolni a helyzetet, hogy az eljövendő évtizedek ügy • védsége is egészséges, reális bázison fejthesse ki munkásságát, Aki a korlátozás ellen foglal állást, az egyenesen szemben áll az ügyvédség Összesregének érdekeivel* A korlátozást senkisem akarja az autonómia megkerülésé megvalósítani* Amennyiben a numerus clausust az 1924, évben behozták volna, az akkori 2836 főből álló fővárosi ügyvédi létszám a mai napig ter-< véssetos és törvényes módon 1969-re csökkent volna 0 A tény ezzel szemben 3187 budapesti ügyvédet mutat, A határozati javaslatot Le o p o 1 d Elemér dr* ügyvéd terjesztette elő, aki hangoztatta, hogy az állami és egyéb közületi appr.rúEe sok a dolgok rendjénél fogva évről évre. töí.endóan tők*"" ': ÚÍA. kifogástalanabbul működnek, úgyhogy egyre kevesebb a sui.' ódtf,3 ; egyre c e^'1-en a porok száma* tehát egyre kevesebb Ügyvédre van szüleségo Másrészről azonban, 'ja az ügyvédség maga nem követeli létszámának természetes korlátozását," évről-évre kevesebb per jut egy-egy ügyvédre, állandóan nehezebbé válik a megélhetés. Elfogadásra ajánlja a határozati javaslatot-, amely sző ezer int igy sz ü l: "Az Önkormányzati alapon nyugvó„koriátázott számú ügyvédség .tárgyában 200 budapesti és vidéki ügyvéd által egybehívott országos ügyvédgyűlés részben a kar túlzsúfoltsága, részben pedig az ügyvédi hivatás móltó és hagyományos gyakorolhatása szempontját"^ a köz, valcniját az ország ügyvédségének érdekében legsürgősebb f oladaS e £tz önkormányzati alrpon nyugve korlátozott létszámú ügyvédség megvalósítását látja és éppen ezért utasítja az elnökséget., hogy ezen határozatát egyrészről az igazságügyi kormánynak, másrészről pedig a magyar országgyűlésnek, továbbá az Ügyvédség hivatalos és nemhivatalos intézményeinek és szerveinek e legrövidebb határ-időn belül hozza tudomására... nemkülönben utasítja az elnökséget arra,
