Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3

1932-11-24 [068]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Tizedik kiadás. Budapest, 1932. november 24. XIV,, évfolyam, 266, szám. /SZTPJJfxAVSZKY BESZÉDE. Folytatás l c / // ­- Nem elég azonban az, hogy a vezér hagyjon a maga erejében* és hivatottságáb an, szükség van arra is, hogy seroge, a nemzet tagjai is hittel ós bizalommal kövessék az uton, amelyen jár. Nem könnyű ós nem há­lás feladat, amelyre vállalkozott, de egész férfi számára gyönyürrü hivatás. E hivatás teljesítése közepette feladat vár az egész nemzeti társadalom egyetemére, s feladat vár azokra a különböző gazdasági ágakra ós azoknak I épviselőire, akik szövetségbe tömörültek, a Baross Szövetségbe, az építő v unkában való résztvécel céljából. : Ezután az öncélú nemzeti politika fogalmát fejtegette. Véle­cénye szerint az öncélú nemzeti politika abban áll, hogy a nemzet jöjjön • tába önmagával és mindenki állandóan szem. előtt tartsa, hogy egyetemes • . ' szolgálatában áll, Vagyis szemben azzal a nemzetközi felfogással, • mtiy azt hirdeti, hogy a cél az egyén, az ember,-a nemzeti öncélú (litilka vezérgondolata az, hogy a nan<zetben élő egyedek nem lehetnek ön­cél önmagukra nézve, de mindannyian eszközök kell hogy legyenek a nemzet egyetemes céljainak szolgálatában, Boteges felfogás vált úrrá szerte a vi­lá&gon, s a magyar gazdasági és politikai életbon is, s ez abban nyilvánul', hogy egyesek kezdték azt hinni, hogy nem áll egyébből az élet, mint az önző egyéni érdekek szolgálatából. Ha ez tovább fejlődik, az lett volna a következménye, hogy széthull a nemzet, a nemzeti társadalom, széthull egye­dekre, mert mindenki a maga utján ment volna és megfeledkezett volna arról. - hogy az ő utjának biztonsága ls osak akkor van meg, ha annak a. nonzétnek léte biztos, amelynek tagjaként ő is él. Tehát a nemzet boldog és a nemzet tagjai erősek csak akkor lehetnek, ha a nemzet., • amelynek kötelékében él­nek, maga ls elég ahhqz, L hpgy ; a.-nem-ze.tók között. Aeg tudja állni a helyét. X .nemzeti öncélúság : ppiltikája toh-áfc azt kívánja, hogy ezt .a: nemzetet ösz-­SzOkoVácsoI ja ázon a talapzaton,..-amelyiken' állva., szilárd bázis építhető uja'.ib magyar ezred v számára, H' ' .' Arról beszélt ezután, hogy az egyéni önzésnek, miként a po­litikában, a gazdasági életben-sem szabad dominálnia c Ehelyett az elv he­lyett rá kell lépni arra az útra, amelyet a miniszterelnök a nenzeti munka­terv fundamentumául jelölt meg és ,amely a gazdasági ágak harmonikus együtt­működésében nyilvánul meg. Az ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot sok sze­szembe szokták állitani, pedig ennek a három erőtényezőnek-nem egymás el­len, hanem egymással együtt, egymást megértve kell hatniok. Különösen ma, midőn szerte a világon egyes vezető államférfiak azt hirdetik, hogy az ön­ellátás álláspontjára kell helyezkedni, annál Inkább ? annál fokozottabb mértékben szükséges egy nemzeti társadalomban a harmónia, amely a nemzet t --meló: Í:\':Í • ; rétegei között Is meg kell hogy legyen. Amikor a kormány a t. far gazdasági élet talpraállltásán fáradozik, megnehezíti munkáját mindo an kísérlet, amely a termelési ágak diszharmóniáját Idézheti elő, A kor­ány mögött olyan egymást segítő társadalomnak kell állania, amely tudatá­ban van annak, hogy együtt kell haladnia és egyirányban kell hatnia, A gaz­-.sági ágaknak ma nem szabad féltékenykedniök egymásra, mert ' . úgyis csak látszat és pillanatnyi kedvezés lehet az, amelyben egyik, vagy másik termelési réteg részesül. Hiszen a kormány . r. -'V.- •::>:.:; :• programján' 1 vezérgondolata és a kormánynak elhatározott ^ánuéka, hogy egyformán meg­elégedett, boldog jövendőt biztositso n «a magyar társadalom minden gazdesá­gi ágazatának a számára és a nemzet minden tagjának részére. Ha lennének olyan kísérletek, amelyek a gazdasági ágak harmóniájának megbontására Irá­nyulnának, ezeknek a gazdasági élet hivatott vezetőinek a józanságán, mint ércfalon kell visszapattanniok. A nemzet legyen felvértezve Ilyen kí­sérletekkel szemben. Ezért van szükség' arra, hogy szervezett erők Alljonak a magyar gazdasági élet rendelkezésére. .1..- - Ezután a Baross Szövetség céljait és törekvéseit méltatta és rámutatott arra, hogy a különböző gazdasági rétegek képviselői milyen szo­/ rcs együttmüködésben dolgoznak a Baross Szövetségen belül és • ezáltal résztvesznek a nemzet jobb jövőjének előkészítésében is, /Folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents