Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3
1932-11-24 [068]
Budapest, 1952. november 24". . . .'. XIV,évfolyam 266.szám. HÍREK: **" —JOGI ELŐAD. SOK.A Magyar Jogászegylet hitel jogi szakosztálya T u ry Sándor elnöklete alatt ülést tartott csütörtök este az ügyvédi Kanara di;> termében, ahol dr.Kül 1 ey-R ohr or Viktor táblai tanácselnök tartott nagyérdokiödóssol kisért előadást az élotbistositási joggyakorlat címmel, amelyben rendkívül érdekesen csoportosította az Idevonatkozó gyakorlatot* Ugyancsak csütörtök este tartott előadást a Budapesti Ügyvédi Körben, nagyszámú előkelő közönség jelenlétében dr.S lmon Mihály Pál ügyvéd, a hitbizományokról, A kormány nemzeti munkatervével kapcsolatban ismertette a hitbizonányok jogának megváltoztatáséra ós megszüntetésére Irányuló törekvéseket és pedig előbb az ily irányú belföldi, majd pedig a külföldi előkészületeket. Kritikailag foglalkozott az utódállamok fijonnae életbeléptetett hitbizományi jogával, illetve a hitbizományok eltörlésévek a különböző államokban választott módozataival. Kiemelte az uj szabályozásoknak magyar érdekeket érintő vonatkozásalt és végül az egyes ingatlanok'forgalmát korlátozó belföldi uj jogszabályokkal szerzett tapasztalatok alapján rámutatott a szabadforgalom korlátozásának jogi követélményeire és előfeltételeire. Az előadáshoz dr.Z a 1 t v a y 'Tibor, v.mgaz•ágügyniniszter, dr.H e 1 1 e r Farkas müegyetenl nyilv.r.tanár és dr. I h r* i g Károly egyetemi tanár szóltak hozzá. Előadás után társasvacsora volt, /MOT/Hu. A TÖRTÉNETI TÁRSULAT ÜLÉSE. A Történeti Társulat ma délutáni ülésén II a r a é z ti Emil "A verbunkos és a bécsi színpad a napóleoni századfordulón" cimü tanulmányát olvasta fel, melyben beszámol-; a bécsi levéltárakban, könyvtárakban és hang jegy gyűjtőmé nyakben végzet': kutatásairól. Ismertette,hogy a magyar mü.zBne a XIX.században, élén Erkellel és Liezttel, a verbunkos tematikai és formai készletéből veszi anyagát. A magyar huszár és cigány a megteremtői ennek a jellegzetesen magyar táncnál;, melyben kivált a székely lovas regimont vitézei tűntek ki. Az első verbunkos stilizálások Pesten és Budán.élő német, morva, osztrák ós cseh muzsikusok müvei, de a verbunkos színpadra először Bécsben lép, a XVIII.század végén, Bécs a magyar dal és a magyar sánc iránt mindig • ér deklödött. Az osztrák Stegreif komédia megteremőöjenek Kurz Bernardonnák egyik müvében az előadó magyar dalra akadt, szint ugy magyar táncra a Bauerfeindische Saalban, már 1779-be- , A verbunkos népszerűsége rohamosan növekszik, 1792-ben a nápolyi San Carlo Operaházban az odavaló főnemesség verbunkosttáncol,melyet Széchenyi Ferenc gróf huszárjaitól tanult meg, A bécsi udvari reduton Muzarelli bc-lletmester koreograf iájára a bal let kar verbunkost jár, 1793-ban V: magyar férfi és párostánc udvarképes lesz. Az előadó három verbunkos balletre akadt a bécsi udvari szinházaU műsorán. Az első VJranitzky Pálnak, gróf Sszterházy János muzslkadirektorának, Die Welnlose c.balletje,melyen magyar konktratáncot jártak. A második a kismartoni Y/eigl Józsefnek uldigung cimü balletje Muzarelli koreográfiájára, melyben verbunkost is jártak. WraniGZky zenéje elveszett, de Weigl-é meg ven . Mig a pesti és hudai német színházakban a százas fordulón bemutatott magyar nemzeti baltlettek a vasárnap délutáni közönség Ízléséhez mérfrt népies, látványos Dro~ .íukciók, melyeket Raimann, a színház oboistája gyártott, kinek idevágó ..unkássága még, ismeretlen, az első művészileg m.girt magyar ballettet Bécsbtaláljuk. A kongresszust követő évben kerüli színre, mint Mária Ludovika '•' irály né magyarországi tartózkodásának emléke: n Das landliche Fest lm . V/aldchen bei Kisbér". Koreográfiáját a francia Aumer irta, zr nejét Kinsky olmützi komponista, aki'müvét gróf Pálffy Ferdinándnak, a hiros bécsi színházi mecénásnak ajánlotta. Klnoky a kor logné. szerűbe verbunkos melódiáiból dolgozott és darabja igen tetszett. Ugy \7eigl,mint Kinsky ballettje utóbb nálunk is szinrekerült,min; gyermekballett. Az előadó c párisi nagy Opera könyv sarában is talált egy bécsi ered.-tü verbunkos bellette , a Magyarországon is megfordult Gyrovetz t( Lr. Féto Hongrolse" cimü darabját / /1821./ melynek koreográfiája és tematikája majdnem teljesen egyezik a kisbéri kellettel. Haraszti Emil előadásának további folyamán a' verbunkos ballettet stilus-kritikailag tárgyalta. - A megjelent előkelőség ícz elő-a;;- t- te-é-e-l hallgatta, /MOT/Vr. —'
