Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3

1932-11-30 [068]

IIAG -AR CÍJZ. QÖj TUDÓJITÓ Kéz irat Tizenkettedik kiadás. Budapest, 1932. november 30. , t

3f XIV. évfolyam, 271. szám. FŐVÁROS " /A VÁROSGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Folytatás 1./ A főváros ezt a kórelmet nem tartja teljesíthet, onek, annál kevésbbé,mert precedensként szolgálhatna más ipartestületek számára ls, hogy hasonló befolyást kérjenek a maguk részére, á főváros a rendelések lebonyolítása dol -ában megakarja őrizni teljes függetlenségét, azonban hajlandó bolee yezni abba, hogy Időnként, amikor nagyobb mennyiségben válnak szükségessé szab

ü

munkák, azok egy részét versenytárgyalás nélkül a budapesti férfiszabó Ipartestület utján a kisiparosoknak juttassák. Foglalkozott még a bizottság az állatkerti szil:lavendégl5 további hasznosításának kérdésével, és beszámolt Kovácsházy tanácsnok a különböző városi épületek bérhátralékalról, a bércsökkentésekről ós még több apró folyóügyet tárgyalt. /HOT/D —— HÍREK -PETROVÁCZ GYULA ELŐADÁSA A BAROSS SZÖVETSÉGBEN. A Baross Szövetség szerdán es ,e I 1 o v s z k y János elnöklésével : gyűlést tartott, amelyen a szövetségi előadássorozat keretében lotrovácz Gyula országgyűlési képvis 1 ő a város és a polgárság viszonyáról tartott érdekes előadást. Rámutatott arra, hogy az adózás nem alkalmazkodik a teherviselő képességhoz. A városi polgárság sokkal több ad

u

z fizet, mint a vidéki. Részletes adatokat sorolt fel Petrovácz Gyula, hogy az 1929-30. és 31-es esztendőkben mennyi cd^t fizetett a vidék és mennyit a főváros polgársága. A házadónak átlag 53 /ií-át, az általános kereseti adónak 33, a társulati adónak 59, a jövedelmi adónak 54, a vagyonadónak 32, a betegápolási pótadónak 39.5, a gépjármü-adónak 59 /ó-át fizette be a főváros lakossága, amely 1/8 része az ország összlakosságának. A főváros polgársága tehát az 1929-es . évben az összadó 41 JÓ-át, 1930-ban 43.5 ^-át, 1931-ben pedig az összadó 3íi 44,2 $á-át, tehát csaknem a fölét fizette. Petrovácz ezután az üzemi kérdésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy csak három vesztes^ps fővárosi üzem van: az Autóbuszüzem, a Széchenyi- és a Gellért-fürdők, A veszteség e három üzemnél 2,300,000 pengő. A többi üzem viszont 24,800,000 pengőt fizet be a fővárosnak, tehát a költségvetésben jelentős tétel az üzemi b evétel, A veszteséges üzemek megszüntetéséről beszélni elhibázott dolog, az autóbuszra szükség van. Nem kell az üzemeket megszüntetni - mondotta - hanem valamennyit eredeti rendeltetésére kell visszaszorítani. Petrovácz ezután felsorolta azokat a közmunkákat, amelyeket a főváros a polgárság megsegítésére szociális szempontból kiad. Szociális szempontból adták ki a Boráros-téri hid építését, amelyre havonta 100.000 pengőt fizet a főváros. Ezzel a munkával három nagy gyárvállalat munkásainak és tisztviselőinek a foglalkoztatását és rengeteg magániparos cégnek a működését tették lehetővé. Az a húszmillió pengő, amelyet a hídépítésre fordítanak, nyolc évre biztosítja ezeknek az iparosoknak a foglalkoztatását, Petrovácz Gyula végül" a népkonyhákról azt mondotta, hogy azokat megfelelő nívón kell tartani. Petrovácz Gyula értékes előadásáért L I n n e 1 János és I lovszky János elnök mondottak köszönetet, /MOT/B -—MEGNYITOTTÁK A VÖRÖSKERESZT EGYLET VIII, K-JRÜL JPI MENHELYET. P a y r n

ugó országgyűlési képviselő mozgatlan indított, hogy a Józsefvárosban egy éjszakai menedékhelyet állitsanak fel. Az akciót hivatalos körök mindenben támogatták és szerdán délután nyílt meg ünnepélyes keretek között, a Kálvária-tér 18. számú házban egy százágyas uj menhely. A menhelyet Payr.Kugó avatta fel, s ez az első Vöröskeresztes menhely, amely mától kezdve az Ínséges hajléktalanoknak és munkanélkülieknek rendelkezésére állü /ÍIOT/B múmm* A BOLGÁR-MAGYAR KAPCSOLATOK KB'IÉLY ITESÉRőL tartott ma érdekes előadást • r ív,

á n T 1 G# Jo2s

ef pedagógiai Író, a Magyar Nemzeti Szövetség diszr i-ermőbsn.' A nagyvonalú es mindvégig érdekes előadáshoz Puskás Ieti van dr. szolt hozzá, s az előadá'st Galánthay-Glock Tivadar ! tábornok köszönte meg az illusztris előadónak. /MOT/B