Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3

1932-11-30 [068]

Budapest, 1952. november 30. J}'^ XIV

• évfolyam 271.szám. GIUSEPPE DELOGU OLASZ TUDÓS ELŐADÁSA A REÖÉSZETI TÁRSULATBAN • Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szerdán este tartott ülésén Giuseppe D e 1 o g u -t, a velencei építészeti főiskola kiváló tanárát látta vendégül. Az olasz művészettörténészek e jeles képviselőjének előadását rendkívül nagy érdeklődés olőzte meg. Az Iparművészeti Múzeum dísztermét teljesen megtöltő előkelő hallgatóság sorában megjelentek: Colonna herceg olasz követ, az olasz követség tagjaival, a pápai nuncius képviseletében Mons.Sette nunciaturai titkár, Pignatelli herceg. Oxtlia ezredes, katonai tttasé, Berzeviczy Albert, Pékár Gyula, Gömöry-Laiml László, Bary Pál, vitéz Haász Aladár, Helbing Ferenc, Szőnyi Ottó, stb, Gerev ich Tibor elnök meleghangú olasz nyelvű beszédben üdvözölte és mutatta be a kiváló előadót, méltatta gazdag tudományos munkásságát, mely főleg a barokk művészetet öleli fel. Rámutatott azoknak a kapcsolatoknak a fontosságára is, amelyek a magyar é^Tölasz régészeti és művészettörténeti kutatást egymáshoz fűzi, Giuseppe D e 1 o g u az olasz szobrászat történetének Cerninitől Canováig terjedő szakát ismert tto. Szélesen, s szollemtörténetileg megalapozott előadásának elején a Seicennto és settecento szobrászaténak védelmére kelt ós kimutatta, hogy a klasszicizmus és romanticizmus hivei tudatosan kisebbítették a baroklanüvészet hitelét azzal a tervszerűséggel, hogy a leértékeléssel az általuk csodált és kedvelt művészeti alkotások nagyobb megbecsülését érhessék el. Ezek a megtévesztő és nagyrészt merészen túlzó esztétikai lebecsülésnek főleg Cicognara velencei kutató müveivel mentek a köztudatba. Az ujabb kutatások azonban elsápasztják azokat a tüzeket, amelyek a régi kutatók gyuj ..-ottak.Sz ellem történeti, Diüvészetfilozefiai és esztétikai alapokon nyugv^ kutatások a baroklanüvészet idáig ismert arculatát fcoljeeen átgyúrták. Az előad^ érdekesen mutatta be Michelangelo pesszimisztikus világnézetét; ismertette az ő világának katasztrofális viziolt, inspirációinak misztikus jellegét és cáfolta azt az idáig tévesen és általánosan vallott romantikus felfogást, hogy Iiicheliangelo a barokk atyja. Ezzel szemben a szellemtörténetnek legújabb felismeréseivel igazolta, hogy Michelangelo tulajdonképpen a középkort bezáró művész, A vetitettképek gazdag sorával vázolta a barokk-művészet kialakulásával tevékeny szerepet játszó szobrászat uj megfogalmazásait, kifejezési eszközeit és módjait. Érdekesen mutatta ki, hogy az itáliai művészet azon fő helyei, melyek múltjuknál fogva leginkább lettek volna hivatva az uj áramlat'_*ok ós uj művészet szövéénekének táplálására, fokozatosan jelentéktelenebb szerepet kapnak. Ezzel szemben rohamosan válik Róma a modern művészetek melegágyává, éppen az a város, melynek kötöttségeinél fogva pedig éppen a legkonzervatívabb szerepet kellett voln? játBzania ugy a szellemi, mint a művészeti áramlat ok terén, A nagy tetszéssel fogadott előadást az elnök meleg szavakkei köszönte meg, /MOT/Vr -—ÉRDEKES BELGA EST A LA FONTAINE IRODALMI TÁRSASÁGBAN, Szerdán este tartotta a Tudományos Akadémia heti üléstermében a La Fontaine Irodalmi Társaság ezévi ciklusában a belga irodalmat ünneplő "belga estét". V i k é r Béla elnöki megnyitója után dr. V a s s Béla és dr, Kelec sényi Ferenc titkárok tették meg jelentésüket, majd P oka - $ i v n y Béla tartott magasszínvonalú előadást Eugene Baie-ról. M á t é Marianna Ver/ haorentől és Maeterlincktől adott elő költeményeket Radé Antal, Poterdi Andor és Kosztolányi Dezső műfordításában. Benedek Marcel ugyancsak A e két költőröl tartott mólyenjáró, nagyértékű irodaLmi előadást. Végül francia nyelven szavalta Mme Clavel Verhaeron-nek: "Les heures de nuit" cimü gyönyörű költeményét. Az Akadémia termét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, /MOT/Vr