Magyar Országos Tudósító, 1932. november/3

1932-11-26 [068]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Tizenheted ik kiadás B Budapest, 1932, november 26. XIV, évfolyan, 268, szán, EGYHAZI HÍREK (0 /Ravasz László püspök székfoglalója a Kálvin~Szövetségben

a / /Folytatás 1. / úgyhogy öz a munkakör - az egyesületek véleménye szerint - az 8 közükben hagyandó* Az egyház álláspontja ezzel szemben abban kulminál, hogy a beimissziói munka elvégzésére csupán az egyház, és senki más nem illetékes, Ez rendkívül fontos probléma, sőt a magyar református egyházi életnek ma talán legfontosabb elvi kérdése, amelyet feltétlenül és. mihamarább tisztázni kell* Mindaddig, amig ez a probléma meg nem oldódik, a magyar kálvinista egyházban ökonómia, folyamatos munka, nyugalom nem lehető Ravasz László dr. beszéde további során rámutatott, hogy r belraissziói munka gyakorlati megvalósítása tekintetében ma háromféle rer... .szer honosodott meg a világ református egyházaiban: az egyik rendszer a német bolmissziós munkamódszer, a másik: az amerikai építőmunka szisztémája, a harmadik jr»dig: a holland missziói munkatipus. A német egyházba:: évszázadokkal ezelőtt az úgynevezett Landeskirche-rondszer alakult ki, a < melyben az államfő volt egyúttal az egyház első és legfőbb püspöke; itt az állam kormányozta az egyházat és másrészről: az ogyház egész sereg állami feladatot vállalt magára. Az állam és az egyház a régi Németországban valóságos szindiózisban ólt egymással. A XIX. században a Landeskiro.«-rendszerben bizonyosfoku lanyhulás állt be* Elveszett az egyház, a valláo fenséges gondolatának átütő, sugárzó ereje, s az emberek egy napon arra ébredtek, hogy az egyház hivsínek nagy tömegei non egyebek megkeresztelt pogányoknál. Az emberek mindinkább kozdték elhanyagolni a templomé aj ár áat,, e benső hitéletet, S ekkor, a német egyháznak ebben a válságos állapotúba:i jelentkezett a legkitűnőbb organizátorok egyike: Wischer, aki valóságos prófétai lélek volt és mindenképpen ovangelizálni kívánta a megkeresztelt pogányok tömegeit. Az ő nyomán nevezték ozt a valóságos hittérítő munkát belső missziónak. Wischer rájött arra, hogy az állami ogyház nemi képes olvlnni a vallást a hamburgi matrozbutikokba, az utca prostituáltjai közé; az egyház nem bir törődni híveinek szociális kívánalmaival, távol áll tőle például az olyan fontos kérdés, mint a pékek éjjeli munkaideje és hasonló életbevágó, gyakorlati fontosságú kérdések. Az a módszer, hogy a lelkész a szószékről feddje meg azokat a híveket, akik nincsenek jelen, meddőnek és feleslegesnek mutatkozott. Ehelyett célravezetőbb a távollévőket otthon,lakóhelyükön felkeresni és elvinni közéjük a vallás, a hit erősítését* Wischer uj karitaszt, uj szociális és gyakorlati jollegü erkölcsi programmot hirdetett, mert felismerte, hogy az :egyház kétezeréves pályafu tása során szinto teljosséggol megfeledkezett arról, hogy hiveit gazdasá, . letöröttségükből kiragadja, A nagy német reformátor céljainak megvalÓ3' sára mozgékony társadalmi egyesületeket kívánt létesíteni. Azóta a hata" némofc protestantizmust behálózzák az ilyfajta belmisszioi egyesületek s: zai. A másik belmtsziós módszer: az amerikai építőmunka rendszer:.;, Amerikában ugyanis - fejtegette tovább Ravasz László dr; püspök az érdekes témát - az úgynevezett"államegyháznak" nyoma sinC3. "Szabad egyház szabad államban" - ez az amerikai módszer. Északamerikában bárki szerv-?'' bármiféle egyházat, csak bo kell mutatnia a hatóságnak a programmot és két tisztes férfiú ajánlását. Itt bárki beléphot, vagy kiléphet egyik egyházból a másikba, 3 mindegyikben addig marad, ameddig akar. Ilyen rendciicr mellett természetes, hogy ott az ogyház maga a társadalmi egyesület is egy személyben, mert az amerikai egyházakban csak olyan hivek vannak, aidLk komolyan átérzik hitüket* Végeredményben azonban ez a rendszer még sem mo felelő, mert hiszen Amerikában a lakosságnak legföljebb harminc százaléka él a különböző egyházak tagjaként, a népesség túlnyomó nagyrősze egyházon • kivül áll* így ottan a különféle egyházak, hitek és rendszerek kaotikus // vónylésében sok-sok lélek vész el, magérahagyottan, A két legnagyobb ancrikai népegyház: a msthodizraus és a baptiznu3, uelyoknek kiougárzása SuráY/ pába és hozzánk is eljutott. Ik A harmadik módszer: az úgynevezett holland tipus, amely elv' f/j ellensége mindenféle egyesületnek* Ennek a rendszernek a felfogása szerint minden pásztori ós karitatív munkát magának az egyháznak koll elvégezni^