Magyar Országos Tudósító, 1932. november/2

1932-11-14 [067]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍT J 2. törvényszéki kiadás, Budapest ,195 3* november 14. ÉRDEKES KÚRIAI 17 'LET E(SY IOTARTÁS I PERBEN. Közvetlen a világháború kitörése előtt ;.e,e • tcrsadalmi esemény számba ment a Nyírség előkelő földbirtokos-köreiben, mikor hire futok', D.I.Sándor földbirtokos elköltözött feleségétől, született G. Mária' '1, A férfi időközben bevonult katonának . , az asszony pedig Szatmárra költözött, ahol aztán az ottani törvényszék előtt meg is inditotta férje ellai a házassági bontópert. A pert azonban csak 1924-ben fejezték be, a trianoni szerződéssel Magyarországtól elszakított szatmári törvényszéken, ahol a házasságot fel is bontották. Ebből keletkezett aztán az a párját ritkitó jogi bonyodalom, amelyet a kúria Wesztermayer-tanácsa most rendkivül érdekes indkolással döntött el. A tényállás a házasság felbontása ügyai is a házastársak között igy alakult: A férjre, mint magvar .'állampolgárra, a Romániahoz csatolt Szatmáron történt házassági kontás a Romániáual lét >> rejött egyezmény értelmében érvénytelen volt és így a házasság vele szemben fennállónak volt tekintendő^ Ellenben az asszonyra nézve érvényes volt a házasság felbontása,. ís Itt kezdődött aztán az igazi bonyodalom, mert férj és feleség hosszu idő után ismét találkoztak, ismét fellobbant bennük a régi szerelem és - kibékültek. Össze Is akartak újból esküdni, de éhnek ott állott útjában az akadály: a Trianon szülte azjet lehetetlen helyzet, hogy a férfi még nem volt a magyar jog szerint elválasztva a feleségétől ésigy ujabb házasságot nem köthetett. Az asszony házassága viszont fel volt bontva, azt pedig, hogy csak ugy összeköltözzenek, megakadályozta az asszony vallásossága és társadalmi helyzete. Nem tudták a kérdést egyelőre másként megoldani, tehát megjelentek az egyházmegyei káptalan előtt, ott kijelentették, hogy kibékültek egymással és az asszony ezekután odaköltözött férjéhez. Ezt megelőzőleg azonban - az asszony vagyoni helyzetét biztosítandó még a közjegyző elet t is kötöttek egy olyan egyezséget , hogy a földbirtokos feleségét havi dijazas ellanében házvezetőnőként alkalmazza és egyben megegyeztek abban is, hogy addig, mig ügyük jogilag valamilyen módon rendeződik, külön szobában laknak és csak külsőleg, társadalmilag élnek ugy, mintha házastársak lennének. Az ügy jogi részének rendezését azonban az asszony nem tudta bevárni. Ugy látszik, ismét nem. találta meg nyugalmat férje mellett és ismét elköltözött férje házából. Most mar azonban az anyagiak is belejátszottak a házastársak szerelmi r egónyébe ,mert az asszony nőtartási pert inaitott férje ellen és ebben nagyösszegü tartásdijat igényelt. A kúria most végső fokon elutasította a s ok izgalmon keresztülment asszony nőtartási keresetét a következe érdekes indokolással:„Nem vitás az, - mondja a kúria Ítélete, - hogy a ferj házassága magyar állampolgár volta miatt felbontva nincs. Ennek következménye pedig az, hogy ha a felek az együttélést helyreállítják, az együttélés ujabb megszakadása esetén beállanak mindazok a következmények, amelyeket a jog azesetre szab meg, ha a házassági kötelékben való együttélés megszakad. Döntő tehát, hogy az egyházi hatóság előtt kibékülés tárgyában tett nyilatkozat ut en a házastársak együttélése k

?nek a hibájából hiúsult meg. Ebből a szempontból pedig megállapítható, - szól a kúria indokolása - hogy az asszony kívánságára a házass g fogalmával ellentétes szerződés létesült a felek között akkor, mikor arr* vállalkoztak, hogy csak külsőleg élnek ugy, mintha házastársak lennének, mert az az élet, amit a földbirtokos felesége férjével élt, nem felelt meg a názassag jogi es erkölcsi tartalmának. Nem hivatkozhat tehát az asszony arra, hogy férjével a házassági együttélést visszaállította és nem támaszthat férje vétkessége folytán vele szemben nőtartási i gényt." Ízzel az... . akkorddal aztán be is fejeződött egyelőre a világháború előtti idők egyik legrepiénvesebb szerelmi házassága. /MOT/ H.