Magyar Országos Tudósító, 1932. november/2
1932-11-18 [067]
Kézirat, / Közgyűlés 1 oldal. Budapest, 1*32. november 17. f A KÖLTSGVET:VS VITÁJA A. FOLYTATÓLAGOS KÖZGYÜLJSEN. Dr. Hus z ár Aladár főpolgármester 4 óra után nyitotta meg a folytatólagos közgyűlés tr Soron következett a költsi gvetés IV. fejezetének, a közjogi es illetőségi ügyo3Ztálynak költségvetése. Gonda Béla szóvátette, hogy sok megs zálltjterülel 1 magyar t kiutasítanak. Ezen -.z állapoton segíteni kell, mert nem lehet ezreket hontalanná tenni. Indítványozza, hogy Írjanak fel a kormányhoz az állampolgársági törvény megalkotása érdekében. Javasolta azt is, hogy az álf ronthe.ro os-alakulatokat oszlassák fel. Diószegi János az államrendőrségi hozzájárulás leszállítására vonatkozólag tett indítványt és szcbahozta,^ hogy a kor. m ány a választási költségeket még nem téritette meg a fővárosiak. Sümegi Vilmos a névmagyarosítás! ügyekről beszélt és azt indítványozta, hogy forduljon a közgyűlés felterjesztéssel a kormányhoz a névmagyarosítások minél szélesebb körben való engedély ozése iránt. Pajor Rudolf tiltakozott az ellen, hogy a szociáldemokrata sajtótermékek terjesztését a közjogi ügyosztály mesterségesen megnehezítse. Igazságos elbírálást kért. Az elhangzott indit ányokra L i b e r Endre alpolgármester válaszolt, a polgármester nevében valamennyi indítványt magáévá tette és a közgyűlés többsége ugy ezeket,mint a költségvetés negyedik fejezetét elfogadta. * A közlekedési ügyosztály költségvetésénél na?gyr»bb vita fejlődött ki. Láz ár Emil a főváros közlekedési bajaiért a többségi partékat tette felelőssé, majd részletesen fejtegette, milyen terheket és, hátranyókát jelent a rossz közlekedés a lakosságra, beszélt qtarifaleszállítás szükségességéről, sikrá^sjállt az autóbuszközlekedés fejlesztése érdekében, majd kikelt az ellen, hogy a BART elnöke a székesfőváros nyugalmazott közlekedési tanácsnoka, L o b m a y e r Jenő. Kijelentette, hogy váltószinüleg Lobmayer elnökségének tulajdonitható az, hogy a főváros a jóf jövedelmezőségű csepeli autóbuszvonalat a BA'-'T-nak engedte át, amelyet azután átjátszottak a taxivállalat kezére. Indítványt terjesztett be, amelyben azt kívánta, hogy az egységes közlekedés megvalósítása érdekében a bérleti szerződések lojjrata után a környékbeli autóbuszvonalakat vegyék-'községi kezelésbe,' továbbá vizsgálják meg a BARE munkabérviszonyait. 0 r o v a Zsigmond a területhasználati dijakról beaélt, majd a Bes<-kárt tarifáját hasonlította össze a külföldi nagyvárosok menetdijaival és megállapította, hogy bár a Bszkrt tarifája azoknál olojóbb, a mai gazdasági viszonyok mellett mégis indokolt lenne bizo „ nyos leszállítás. A fővárosi törvény szerint ugyanis az üzemeknek elsősorban az a rendeltetésük, hegy e közönséget jól és olcsón soolg ál jaki ki és csak másodlagos hivatásuk az, hogy szolgáltatásaikkal a közüzlet terhein könnyítsen. A közlekedési bajok alapoka gyanánt az utaslétszám katasztrofális csökkenését jelölte meg ás rámutatottarra, hog:/ ez a visszaesés minden más közlekedési járműnél is megva .. Indítványozta, hogy a polgármester terjesszen elő javaslatot a közlekedési vállalatok községi hozzájárulásainak csökkentéséről. Az Autóbuszüzemmel foglalkozva kijelentette, hogy itt csak látszólagos deficit van t majd indítványozta, h«gy az óbudai temetőhöz/autóbuszvonalat minősítsék a villamos szerves részének és mondják ki, hogy arra a Bszkrt átszállójegyek éryényesek. Kívánta a dunai hajó zás rendszeresítését is. Vörösvári Miklós a közlekedési bajok forrását a Beszkárt túlzott adminisztrációjában látja és megállapítja, hogy a siralmas állapotokon mindaddig nem lehet változtatni, amig a villamosvasút vezetőségében túlteng a politika, hiányzik a szakszerűség ^ és a közlekedési kérdésekben rengeteg fórum intézkedik. Két indítványt mutatott be, az egyikben kívánta, hogy a Bszkrt vezetőállásait kizár'lag szakemberekkel töltsék be, a másodikban pedig azt javasolta, hogy a közlekedési kérdések megvitatására külön ülésre hivják *ssze a közgyűlést, /Folyt, köv./