Magyar Országos Tudósító, 1932. november/2
1932-11-17 [067]
" MAGYAR ORSÁGOS TUDÓSI TO Kézirat • Közgyűlés 2 olclal, Budapest, 1932, november 17. /A költségvetés vitája. Folytatás.,/ /// ( Szőke Gyula a fővárosi földek kishaszonbérlőinek erősen leromlott sorsáról beszél és azt kívánta, vegyék revízió alá a haszonbéreket, mert képtelenség az, hogy magyarholdanként közel 100 pengő bért fizessenek e2jk a kisemberek. Sz'ibahozta még a főváros ban egyre-másra felállításra kerülő csúnya szobrok dolgát. Nézete s: rint a magyar fájdalom szobra sem túlságosan esztétikus '- . . •« \-.r...-- :o:. v. V 1 r..V jnjür*A Nádor-utca és a Báthor,-, • utca sarkán engedély nélkül állították fel az ellenforradalmi kopor sót, amely alig nevezhető művészi alkotásnak. A budai Dunapartot vewá dezni kell és a 30 éves adómentességet nemcsak az üres telkeken felé pülő házakra, hanem a Körút vonalán belül épült házakra is meg kell adnio Tiltakozott a Községi Takarékpénztár teleküzletei ellen~is. Bresztovszki Ede védelmébe vette a nemzeti fájdalom szobrát, amely*világhíres művésznek kiváló alkotása, Ezután hoszszasan fejtegetett különböző városfejlesztési kérdéseket, foglalkozott a pestkörnyéki városok egyesítésének kérdéseivelés a modern városfejlö • dés kialakulásáról beszélt. B e c s e y Antal azt Indítványozta, hogy a városrendezési ügyosztály kebelében szervezzenek bányászati és geológiai alosztályt és ennek feladata a főváros természeti kincseinek feltárása legyen, Javaselta azt Is, hogy a főváros második artézi kutat furasson ; , Megállapította, hogy a főváros területén nagymennyiségben feltörő természetes forróvireket nem használják fel kellőképpen, holott ennek óriási jelentősége van, mert a cseh szénbehozatal a minimumra csökkenhetne, ha a természet által nyújtott hot gazdaságosan felhasználnák, Beszélt a ftUdgázkérdésről is. A geológusok a főváros közvetlen környékén az erdélyi medencével teljesen azonos redőzetet találtak. 5a igen sok helyen már egészcaekély mélységben gazdag só és jódtartalmú vuzre bukkannak, már pedig a tudomány megálls pitása szerint az ilyen sós vizek biztos előhírnökei a földgáznak és a petr A leumnak, Inditvá nvozza, hogy a földgáz ós petróleum feltárásához szükséges p óba fúrások megkezdése Iránt lépjenek érintkezésbe a pénzügyminisztériummal, mert a fővárosnak még a mai rossz helyzetben is feltétlenül kell találnia 100-150.000 pengőnyi fedezetet a próbafúrásokra, amelyek révén azt remélheti, hogy a leglényegesebb külkereskedelmi tételtől, a szén behozatal tételétől megszabadulhat. A szónoknak meggyőződése az, hogy a magyar föld rejtett erőforrásai a legbiztosabb tényezők az or3ZrV talpraállit as ához, M a g y a r Miklós Budapest hévvizeinek intenzivebb kihasználását sürgette, megállapítván, hogy e gyógyvizek rádiumtartalm nagyobb, mint a világhíres gasteinl vízé, a vlz mennyisége pedig hus* Ötször annyi, mint Gastginben. A levegő megtisztítása érdekében azt is javasolta, hogy f*rduljoii a főváros felirattal a kormányhoz, amely-' ben kérje a füdtemésztő készülékek felszerelésének elrendelését, továbbá azt, hegy a dunai hajók a városi partok között ne okádhassák a fÜStötVitéz Barczy-B arczen Gábor a tüzoltólegérr r • ségnek gázálarccal való fokozottabb felszerelését kivánta, Ho r o v I t z Gábor a Krausz-MCskovits szeszgyárnak kitelepítését Indítványozta, továbbá kérte a Práter-utcai úgynevezett Papgödrr rendezését és parkozását. Javasolta azt is, hogy a füst elleni védekezés első lépéseként a főváros saját intézményeit szereltesse fel füstemésztő készülékekkel. Sürgette az Erzsébet sugárút megnyitását. ***Go^ /Folyt .köv./ Ks **<* LTA *
