Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-02 [066]

M\GYaR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Közirat Kilencedik kiadás. Budapest, 19 S 2. november 2, XIV. évfolyam, 247. szám. EGYHÁZI Hl.. EK /,'. REFOlí.L dió El IL-.ICÜ'jíYEPE. Folytatás./ - Bizom benne, végezte Park.as püspök, hogy ezekben a súlyos időkben felébred a magyar korosztyénsóg lelki ismerete 5s együtt fórunk, haladni a közös ideálok szolgálatában. Csak a szeretőt sugalljon bennünket, a győzelem el nem marad. Est üzeni a magyar falu, anolyet sokáig és sokszor elhanyagoltak. A magyarnak nem kell munkanélküli segély, munka kell neki, ehhez juttassuk hozzá véreinket. Munka ÓS hit, ez a két nagy gondolat vezet el bennünket a megújhodáshoz, az ezeréves határok visszaálltához. Köszönöm, úgymond végül, hogy megszólaltathattan itt Budapesten a falu lelkit, nagy öröm és tanulság ez nekem is, bizonyára nektek is. Hosszas ovációval fejezte ki tetszését a közönség a nemes püspök iránt, majd a Fasori Evangélikus énekkar és a Lutheránia-énokkar adott elő egy-egy kórust 3 ö h r.i Dezső Igazgató és P e s c h k ó Zoltán tanár vezetésével, P á 1 m a y Kálmán iskolaigazgató egy ösengey-verset szavalt, 3 c n c s Zoltán dr, miniszterelnökségi miniszteri tanácsos volt a következő szónok: "Mintha ingát a teremtést ünnepelnénk, úgymond, ugy ünnepeljük a reformáclót. \ reformáció nem volt forradalom, nem márolaolnapra született, évszázadokon át áaészült, s benne az élet diadalmaskodott. Mégis alig van történelmi tény, amelyet annyit vitatnának, mint a ref ormác 1 ót • A reformátorok nem akarták az c/yházssakadást, ők a zt a karták, bog*- az O; yház egyetemes krisztusi egyház mayád jon. A végzet dolgozott ellenük és akik a maguk szerénységében 5a alázatosságában még a gondolatát la elvetették maguktol, hogy egyházai :pitó'ká legyénél:, mégi3 „ . u

r egyházat hoztak létre végső eredményében, ellenségei!: taszltóercje folytán, \ reformáció a lelkiismeret önjoguságát proklamálta, s ezzel indított el útjára ogy uj jövendőt. Apostoli megn^ llat kozáig marad ez, keresztülzeng .a világtörténelmen, hiszen a nemzeti eszmét is addig páratlanul hangsúlyozta ki, AB az e ;yház jcm vesztett tekintélyéből, amely összeforrott a nemzeti gondolattal,- ezt az igazságot szintén megmutatta a reformáció," Tóth György dr, kúriai biro, a budapesti unitárius egyházközség gondnoka mondta a zéróbeszédet, ugyancsak a reformáció apostolainak követésére buzdítva a hallgatóságot. Az "Erős várunk..." ás a Hirahuai voltak az ünnep utolsó akkordjai. A Vigadóból kiszorult ünneplő közönség részére a Szilágyi Dezső-téri református templomban és a Deák-téri evangélikus templomban tartottak esti összejövetelt. Az előbbi helyen H a y p á 1 Béla református és él a g 0 c s Károly evangélikus lelkész, továbbá Vonczcll Béla, az Operaház és B a r t h o s Gyula, a líemzeti Színház örökös tagja, továbbá Á k o m Lajos orgonamüv:sz és s z a t h m á r y Margit hegedümüv ;sz voltak a közreműködők, - a Deák-téri templomban V i r á g h Jenő egyházkerületi missziói lelkész prédikált, /KOT/F