Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-10 [066]

MAGYAR, ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K őzirat Tizedik kiadás. Budapest, 1932. november 10. Í XIV

» évfolyam, 254. szám. A HÁGAI NEMZETKÖZI KISEBBSÉGI BIZOTTSÁG ALELNÖKE ÉRDEKES ELŐADÁST TARTOTT A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. A Magyar Külügyi Társaságnak csütörtökön este illusztris vendége volt: dr. Kurt Junckerstiorff főszerkesztő' személyében, ciki ezidöszerint mint a hágai nemzetközi kisebbségi bizottság alelnöke, kÖzépeurépai tanulmányúton van, s körútja során a magyar fővárosba érkezettDr. Kurt Junckerstorff, aki egyúttal az egyik legelőkelőbb berlini f oly.6*5 irat főszerkesztője, a Magyar Külügyi Társaság felkérésére - a társaság t nácskozótcrmében - rendkivül érdekes' és jelentős előadást tartott: "Das Problem der Selbsthilfe in der Minderhoitenrechts-Politik" /Az önsegély kérdése a kisebbségi-jogi politikában/ címmel. Az előadóülésen nagyszámú és előkelő hallgatóközönség'vett részt, melynek sorában megjelentek többek közt: Lukács György dr. ny. miniszter, Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, a Külügyi Társaság ügyvezető elnöke, Haász István dr. tábori püspökj Csekonlcs Iván gróf és Nubor Sándor dr, ny. meghatalmazott miniszterek, VJulff Olaf, a folyamőrség vezérfőkapitánya, Dobribán Péter és Gasányi János ny. tábornokok, Ambrózy Gyula báró kabinetirodai tanácsos, Zichy Ernő gróf, Paluhelyl Ferenc egyetemi tanár, Oszvát • György, Olay Ferenc és Pogrányi Nagy Félix miniszterelnökségi és külügyminiszteriumi főtisztviselők és számosan mások. A budapesti németbirodalmi követséget dr. Martin Sjhlimpert követségi tanácsos képviselte. Az előadót az elnölalő Lukács György v.b.t.t. üdvözölte rövid, meleghangú német beszédben, majd dr, Kurt J u fi c 1. e r 3 t o r f f tartotta "meg mindvégig érdeklődéssel kisért előadását. Az előadó rá mutatott, hogy a kisebbségi jogokért vivott küzdelemben meg kell különböztetni a politikai élet arénáján folyó vitet és harcot,- a tudományos értelemben és elméleti nézőpontokból megvívott elvi küzdelemtől. A kisebbségi jogok kialakulásának jövője a tudomány szempontjainak figyelembevételével fog eldőlni, A kisebbségi jogok kérdése az utolsó tiz esztendőben szinte lépésről-lépésre bár, de kétségtelenül jelentékeny előrehaladást tett. é jogi téren részben már megvalósult nemzetközi bírósági együttműködésnek igen nagy a gyakorlati és elméleti jelentősége; ezt a kérdést minden egyes európai nemzetnek minél behatóbban kellene tanulmányozni és megvalósítani. A kisebbségi jogok problémája, valamint a nemzeti kisebbségek kulturális szabadságának kérdése már eljutott ahhoz a ponthoz, hogy tételes nemzetközi szabályozást nyerjen és nemzeti közjogi kérdésből nemzetközi-jog 1 valósággá vá d.jék, A fejlődés etekintetben szó mos ponton rokonságot mutat a vallásszabadság nagy elvének kialakulásával, A kisebbségi-jogi probléma rohamos kifejlődését az egyes nemzetek a tempé tekintetében talán ict-ott megakaszthatják, vagy ideiglenesen visszaszoritbatják, de ez az irányvonal végeredményben nyílegyenes és a kérdés véglegesen el nem fojtható, A legközelebbi teendő: a nemzetközi kisebbségi jognak tételes rendszerbe történő foglalása, amit elsősorban ls a Népszövetség 1922, évi szeptember hé 21, napján hozott határozatának, illetve c határozat úgynevezett fakultativ klauzulájának módosításával lehet elérni, A hágai nemzetközi döntőbíróság munkásságát különösen a jogszabály alaki részének megszövegezésénél fokozottabb mértékben igénybe kellene venni, A kisebbségi jognak tételes szabályokba öntésénél okvetlenül szem előtt kell tartani a modern perjogi követelményeket, E munkánál szükség van a legszélesebb nyilvánosság ellenőrzésére. Ezenfelül mindazokat az előforduló konkrét eseteket, amelyeknél a kisebbségi jog sérelme bizonyítást nyertj vagy enélkül is nyilvánvaló: haladéktalanul a nyilvánosságra kell hozni. Ugyancsak a nyilvánosság elé tartoznak azok a hasonló esetek is, amelyeknél az egyes nemzeti kisebbségek jogait komoly veszedelem fenyegeti* A nemzetközi bíróságnál állandó jogszokásnak kell majd kialakulnia. A kisebbségi kérdés ilyetén megoldása erős Impulzust adna az egyes államok tör/ vényhozásának is, hasonló jogszabályok megalkotására. - Az előadáshoz Z 1c h y Ernő gróf és M ó r 1 t z Károly ny. jogakadémiai dékán szóltak hozzá, majd az illusztris vendégelőadónak az elnöklő L u k á c s György dr-. A/ mondott értékes fejtegetéselért köszönetet. /UOT/Ky 'tfkJfc