Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-08 [066]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ ' K é z i r a t $ —„—„—i———- Közgyűlés 2 oldal. Budapest, 1932. november 8. /Sipőcz polgármester üdvözlő beszéde a főpolgármestert választó közgyűlésen. Folytatás

. / • Az"zal kezdtem, hogy az ünnep osak pillanatnyi megszakítása lehet a folytonos munkának. Megfeszített erővel kell dolgoznunk, ha nem akarjuk kockáztatni az eddigi eredményeket is, A magyar királyi kormány nagy munkrtervvel Jött ós. mi, Méltóságod, mint a kormány bizalmi embere utján is üzenjük, hogy telje3 lelkesedéssel kaposoJódunk bele a nagy nonzeti munkatervbe. Tudjuk, hogy még sok áldozat és lemondás vár reánk. - De nem fogunk siránkozni, hanem férfias kitartással vállaljuk az áldozatot és a lemondást. Azt is tudjuk, hogy külső segítséget nem sokai; várhatunk, a magunk erejére leszünk utalva, de biznnk a székesfőváros erkölcsi és szellemi erejében. - Amikor Méltóságos Főpolgármester Ur - fejezte be szavait Sipőcz polgármester - elfoglalja a fő polgárinak eri széket és vezető osztályosa lesz e nagy munkának, azt kívánom, hogy nemes szándékai'valóra váljanak a székesfőváros javára ós Isten áldása kisérje működését. A polgármaa ter szavait sűrűn szakította félbe a helyeslés megnyilvánulása, beas édo végén re dig hosszantartó éljenzés és tapsvihar fogadta. Az ováció csillapodtával az uj főpolgármester válaszolt. HUSZÁR ALADÁR DR/. ÉLETRAJZA^. • •' •• •' tr...:<k/. Huszár Aladár Budapest uj főpolgármestere 1885 május 10.-én született a hontmegyei Ipolybalogon. Édesapja baráti Huszár Béla nógrádi és honti földbirtokos, édesanyja született Bbetzki Blaskovich Jolán. Huszár Aladár gyermekéveit a most megszállás alatt lévő családi birtokon töltötte, Keszegen, Nógrád vármegyében. A v'ci piarista főgimnázium alsó négy osztályát magánúton végezte, a gimnázium felső négy osztályát pedig mint a Ferenc József -Intézet növendéke, a'budapesti II. kerületi kir, kath. főgimnáziumban, ahol érettségizett ls. Jogi tanulmányalt részben Budapes•ten, rÓ3zben,a genfi egyetemen végezte. Huszonnégy évvel ezelőtt lépett" Nógrádmegye szolgálatába mint fogalmazó-gyakornok, később aljegyző lett, majd másodfőjegyző. 1908„ban nősült. Feleségül vette szilasi és pilisi Szllassy Máriát,

iy

Szilassy Aladár belső'titkos tanácsosnak, a közigazgatási biróság nagynevüpásodelnökének leányát. Házasságából három gyermek, két leány és egy fiu

!

származott. Háborús szolgálatát, mint az első hönvédhuszárezred hadnagya kezdte el és a háború egész tartama alatt katona volt. A következő kitüntetéseket nyerte el háborús érdemeiért: a III, osztálya katonai érdemkereszt, két 3lgnum laudls, Károly csapatkereszt, sebesülési érem és német vaskoreszt.'1918-ban mint főhadnagy szerelt le, s tért vissza Nógrád megye szolgálatába. , Ekkor már résztvesz a nemzeti Irányú mozgalmakban s az ő vezetésével verik kl Balassagyarmatról 1919 január 21.-én a betolakodó cseheket. A kommüni alatt pesti terrorcsapatok fogják el és csak a helybeli lakosság szeretete menti meg őt a legszörnyűbb sorstól. Kommün alatti magatartásinak ragyogó emléket állit Tormay C

e

cil "Bujdosó -könyv"- e ében. Az irónó az egéaa kommünt Huszár Aladárok kúriáján töltötte. A kommün után 1919, augusztusában Nógrád és Hontmegye kormánybiztosa lesz, s ugyanott egy esztendő után főispán,1923,-ban Esztergom és Komárom-megyék, továbbá Komárom város főispánja. 1928..-ban megkapja a másodosztályú érdemkeresztet a csillagfái, s amikor Komárom-Esztergom-vármegyei főispá.nsága alól felmentik, legfelsőbb helyről dicsérő elismerést kap, egyben kinevezik Győr és hoson-megyék és Győr város főispánjává. Huszonnégyesztendős közszolgálata során mindenütt élénk téirsadalmi tevékenységet fejtett ki, mindenütt közszeretetnek és közmegbecsülésnek örvendett. A Keresztény°femzet1 Liga budapesti tanácsának megindulása éta tagja és társ^elnöke a Társadalmi Egyesületek 3 z ö v e t s é gé n e k • / IIOT/ a*— ——^— —