Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1

1932-11-02 [066]

Budapest, 1932. aöVötdbop 2t XlV.évfolya m 247.szám, /Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő beszéde a Tisza István Körnek október 31-én tartott országos emlékünnepén. Folytatás 2./ - Tisztolt Hölgyeim áfe uraira! Lélekemelő feladat szólani itt ezen a helyen a halott vezérről élő hadseregéhez, Tisza István a Tiszagárdához, amelynek lelkében mély gyökére* vertek az ö tanításai és élő és ható erőként innen sugároznak szét az országba. Hatalmas lelki élmény, amely az egÓ3Z magyar glóbust átöleli és az egész nemzetet egy lelki újjászületés felé ragadja: felemelkedni a napi gondolatok muló világából Tisza István eszmélnek örök világosságához. Ez a világosság, mint egy óriási fényszóró, a magyar éjszakában beragyogja az utat, amelyen haladnunk kell, mert Tisza István hagyományai nélkül nincs magyar feltámadás!. - Ejtok a hagyományok felelősségre köteleznek, felelősségre, óvatosságra és hazaszerető gondra, mert minden, kiejtett szónak a nagy vezér nagy Ideálját: a magyar nemzet lelki egységét kell szolgálnia, kert nekünk szent kötelességeink vannak. Kötelességeink, amelyeknek hűség a forrása. Hűség halott vezérünkhöz; hüs^g nemzetünk iránt. Nekünk kötelességünk a Tisza István erkölcsi parancsalt becsületcsen megtartanunk és kötelességünk ez ö erkölcsi hagyatékát híven megőriznünk és felosztanunk a nemzet tagjai között, ezt a legdrágább kincset, ezt a leggazdagabb örökséget, amely nemzetnek valaha osztályrészül jutott. • - Mort Tisza István meghalt, nagyon is meghalt a számunkra, de feltámadni még nem támadott fel elég é. Halálával együtt bukott el a nemzet, vele és általa kell, hogy feltámadjon. Az élő vezérre nem hallgatott a nemzet, a halott vezér szavában a feltámadás harsonáját hallja minden álmodó magyar sziv, X hajnalt hivó,virradatot váró magyar éjszakából nézzünk egyenesen a napba, Tisza István erkölcsi evangéliumába, amelyot az ő dráfca hagyatéka hirdet a számunkra,- Ha ezen a szomorú őszi estén a halott vezér felkelhetne sírjából, .égÍgérő titáni alakjával a Kárpátok sziklaormára támaszkodva azt Írná fel, mint evangéliumán..;- első parancsolatát a mag-..r égboltra: "Árva- magyarok szeressétek egymást!" Nincs a magyar történelemnek egyetlen hőse, akinek ü tragédiája annyira egy volna nemzete tragédiájával. De nincs egyetlen egy tragikus hősünk sem, aki annyira a nemzet tragikal vétségének az áldozata volna. Ez a tragikal vétség: Tisza István első parancsolatának, a szeretet parancsolatának a megszegése. Alkotó államférfin tettereje a szeretet éltető levegője nélkül sorvadásra van kárhoztatva. Nemcsak példaadó erő, valódi alkotó államférfiú volt Tisza István. Hiszen alkotóerő nélkül nincs államférfiul nagyság. Alkotó az, aki a teremtő tehetségeket kiválasztja és felkarolja, aki a hangos és üres hazafias kod ásnak hadat üzen és a romboló erőket féken tartja, alkotó nemcsak az, akinek nevéhez fűződik egy-egy nagy intézmény sorsa, keletkezései Alkotó az, aki az alkotáshoz szükséges poíIt ikal atmoszférát megteremti , aki teremtő eszmét ad, aki a más teremtő eszméjét diadalhoz segíti. Nagy alkotó volt ő, akinek gigantikus torvei és eszmél, mint hatalmas intézmények alapvázai, büszkén világítanak felénk könyveiből, Írásaiból, beszédeiből, egész szellemi hagyatékáénak kincses tárházából. De terveinek, eszméinek' legyőzhetetlen akadályok állottak útjában. Az S élete küzdelem volt ez akadályok ellen. Tetterejének zenitjén állott útjába a szabad és tiszta választással megkérdezett nemzet lósujto itélote, Eá e lesújtó és Igazságtalan Ítélet által sebzett szívvel, de emelt fővel, homlokán a jövő vértanúság ragyogó glóriájával szenvedte végig híveivel együtt, akik a bukott zászló mellett kivon kitartották a diadalmáraorban uszó uj többség támadásalt. - A nemzet bizalma ismét feléfordult, hozsannával köszöntötte és egész Európa irigyelte tőlünk azt a héroszi tettét, amelyben a parla, ment munka kép ősségét élete kockáztatásával megteremtette. Hatalmas prog' A ramot adott, amelyben nagy alkotás ok erős várrendszerének alapjait rak/

l ta le és az építő" nemzet i politika diadalmas útját jelölte ki. Es ekkor i'X jött a világháború, amely Tisza István tetterős kezét a nemzet élctharcá! \ nak vezetésére Irányította, K,s jött a trónváltozás,-' egy lf ju és tapaszig talatlan'király, aki őt félreismerte és elbocsátotta. Mert aki Tisza Istv\J vént i3mcrto, delejes erejének hatalmába került, az soha többé őt elhagyni nem tudta. /Folyt, köv./