Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2

1932-05-14 [065]

Budapest, 1932. május 14. S XIV, évfolyam, 108. szám. ÍGYHÁZI HIR3K /HOGYAN LiSHSTFB A SZÍ. TSZAKITO TT RÉGI MAGYARORSZÁG P RO TES TÁNS A INA K B ELS ff EGYSÉGÉT KIÉPÍTENI. F O 1 y c a t á s 3. / -Ma tehát az egyház annak, mint Krisztus tanítása hiraetöinek lankadatlan buzgalommal kell a megfáradt emberiséget a valód béke utjalre elkalauzolni, folytatja Krayzell Miki ós^Aj Politikának b elekeverése az egyhá-. , zi életbe, - az egyházi SLet /TtapiJ megölését jelenti. Ha az egyiuit. tagjai nem lehetnek teljes bizalommal egyházi vezetőségük iránt, akkor megszűnik az a lelki kapcsolat, amely az egyházi kormányzáshoz szüs/?éges . Szímonidssz Lajos ny. evangélikus lelkész, azxsmertnevü egyházi iró érdekes kijelentései során megállapítja, hogy "sem a magyarság, sem a németség, sem a szlovákság nem fog soha lemondani - a politikai határok abszolút tisztelete mellett sem - arról, ho/gy máa országokban nyelvszigetekként élé testvéreivel lelki ós szellemi közösségét fenn ne tartsa. Az egyházak között való kölcsönösség helyreállítása, vagy uj együttműködés alapjának megteremtése tehát elsősorban nem is az egyházi eszmény, hanem a politikai észszerüség követelménye. Abszolút kölcsönösséget kell teremteniük a régi magyar egyház -rész flkhek egymással azért, mert csak igy elégithetik ki annak az öt nagy diaszpórának nyelvi, kulturális; és egyházi szükségleteit, amely 51 z öt uj ország nemzetiségeit és egyházi közösségeit, minden önállóságuk dacára is,mindig egymásra fogja utálni. Az Svang tollúm becsüli sénok kell rákényszeríteni az egyhazakat arra, hogy a közös megértés, egymás megce'Tcsülése és egymás támogat.isa álláspontjára helyezkedjenek. . s' Nyilatkozik még H Üt 6.1 Ármin budapesti evangélikus vallás tanár, a "Hegyen Epitett Város" c. egyházi lap felelős szerkesztője is, /MOT/F. M EZC GAZD AS A 3 VETÉSJ ELENTÉS A m, kir. földművelésügyi miniastériup szombaton délután vetésjelentést adott ki, amelyben közli, hogy az utóbbi három hét időjárásét változékony hőmérséklet, erős zivatarok és jégesők, de emellett az ország legnagyobb részében a normális alatti cs&padékmennyiség iellemzi. A nappali felmelegedések az időszaknak megfelelőek voltak, az éjjeli lehűlések azonban változók. A c?apadékmennyiség Tolna megyében, Somogy déli szélein, valsmint az ország északkeleti részein, különcsen Tokaj vidékén a normálist jóval meghaladta, az ország legnagyobb részében azonban a norméli3 alatt maradt. Legtöbb csapadékot 85 mm-t Tarcalon mértek, legkevesebbet 14 mm-t Győrött. Jégeső különösen Balassagyarmaton, Sátoraljaújhelyen, Tarraion, Szolnokon, Futnokon okozott kárt, de károsodást jelentenek Fejér-, Győré, Somogy-, Tolna-, Veszprém-, Zala-, Heves- és Festvármegye egyes községeiből is. ö 5 A repce lassan fejlődik, és általában ryenge, alacsony és ritka, most virágzik. Több helyen a bolha- és repcefenyoogár kért okozott. Fagykár miatt kiszántás is sok helyen történt. Az őszi buza fejlődése laflsü a hosszú tél okozta visszamaradást és fagykárokat kedvező időjárás esetén kiheverheti. A korai vetésű buza elég jól bokrosodik, a késői, a legtöbb vidéken alacsony és ritka. Helyenként rovarkár kismértékben észlalheto. Az északi dombos vidéken, valamint Festmegyében fejlettebb, mint az ország több részeiben. Leggyengébb az őszi Buza Vas és Békésmegyében. A tavaszi buza jól kelt és kielégítően fejlődik, de a mult évekhez viszonyítva a késői kitavaszodás miatt keveset vetettek. Az őszi rozs sok helyen már kalászát hozza. Fejlődésében, különösen a késői vetésű rozs visszamaradt. Aránylag legszebb a vetés Fejér-. Komárom, Sopron, Veszprém, Heves. Zemplén és Szabolcs vármegy ékben. Ab. a köz epes ,a rozs közepesnél valamivel jobb, a repce gyenge közepes, , Tavaszi rozsot keveset vetettek, az el. /Folyt.köv./ vetett elég jól kelt és fejlődik.