Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2

1932-05-14 [065]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ , TT Í * - « *. „ H'-todik kiadás.. Kéziratj. , ^0 M ^ Budapest, 1932. május 14. XIV. évfolyam, 108. szám. EGYHÁZI HÍREK /HOGYAN LEHETNE A SZÉTSZAKÍTOTT REGI MAGYARORSZÁG PROTESTÁNS*.INAK BELSÓ' EGY­SEGET KIÉPÍTENI, F o 1 y t s t á s . 2. / Capesius dr., az ausztriai evangélikus es református egyházi főtanács elnöke: M A magam személyeden üdvözlöm a Duna medencejétien élő evangélikus egyházak képviselőiének találkozását, hogy fzáltal a hit­tan való összetartőzandcság érzése erősödjék." S c h m i d t K. Jenő dr., a pozsonyi .német egyházmegye fő­esperese ugy vélekedik hogy az egyes egyházak vezetőségei időnkint ' közös ' Kirchentag -oka t rendezzenek. N 1 k o d e m u s z Károly brassói ev°n"élikus főesperes rámu­tat arra, hogy az atheizmus » vallása* minden, történeti va 11 ás t megszé­gyenítő türelmes seggel és b igottizmussal tör ellénüntc / és minden vallás és vallásosság ellen/ s a közös ellenséggel szemben oaak egyesült erővel ve­hetjük fel a harcot". Mégis a mai nelyzetben "a kiépített hivatalos kapcso­latok helyett egyelőre meg kell elégednünk magántermészetű, inkább baráti jellegű kapcsolatok létesítésével, a meglévők kimély itésével és megerősíté­sével . Közös egyházi lapr^ is szükség volna a főesperes szerint. Radvánszky Albert báré dr., az anyaországbeli evan­ge.likus egyház egyetemes felügyelője figyelmeztet arra, hogy négy évszáza­don át együtt, egy benső, erős ' egy s égben élt egyházadat szabdalt széjj-el. a békeszerződés, holott fennmaradhatott volna az- _ egyház régi szerveze­te, " Van precedens arra, igy folytatja ^advánszky bafé, hogy az országha­tár nem feltétlenül egyházi ka tár is, igy a trianoni Magyarország unitárius agyháza az erdélyi unitárius egyházzal továbbra is egységet alkot, az auszt­riai evangéliumi egyházak pedig beléptek a Német Evangélikus Egyház-Szövet­ségbe." - A lelki közösség első feltétele a szeretet, a másik a közös tradíciók ápolása. "Az a közösség,, amely történelmét megtagadja, halálos Ítéletet mondott önmaga, felett/' Elengedhetetlen előfeltétel a jelen közös veszedelmeiből folyó közös feladatoknak és a j'Cvő közös célkitűzéseinek fel­ismerésére és szolgálatára való készség ls. >. Ki vonhatná kétségbe ­úgymond - , hogy a régi Magyarország evangélikus egyházából alakult összes egyházak létérdeke ez? - Szervezeti egységre az adott helyzetbea nem gondolhatunk, a ­lelki egység kia. lakitása azonfcan az eióbbiek szerint nemcsak lehetséges, de szükséges is. Több útja-módja van ennek. A legkézenfekvőbb az, hogy bei­missziói, egyházvédelmi és egyéb egyház társadalmi szervezeteink létesít­senek egymással testvéri érintkezést, Erre az első ünnepélyes "lkaimat a magyar Gyámintézet ezidei közgyűlése nyújthatja, amely Gusztáv Adolf halá­lának és a Gusztáv Adolf-Egylet megalapításának százados ünnepére valé te­kintettel jubiláris jellegű lesz. - További lehetőséget nyújthatnak ilyen találkozásokra és ér- . demi tanácskozásokra a különböző egyházi világmozgalmak regionális ösz­szejövetelei. K a p i iéli dr. dunántúli evangélikus paapök szerint " áz egy­ház lényegének tisztázásától várhatjuk, hogy elevenné válik az egyházban az ökuménitás gondolata > amely "Krisztus testét" nem korlátozza államhatá­rok és gazdasági vámsorompók szerint. Tehát á lelki e i óf eltételeket kell megteremteni. A sorozat második részében még néhány anyaországbeli egyházi férfiú is megnyilatkozik, Sz eb erényi ea j os Zsigmond dr. felsőhá­zi tag, esperes nyomatékosan utal arra, hogy "az egész világon kell keresni az evangélikus egyháznak a lelki egységet ugy, amint azt a svéd Söderblom érsek megkezdte". K r a y z el 1 Miklós budapesti törvényszéki -anécs elnö k, az arad-békési egyházmegye felügyelője a többi között s követkéz okben .nyilat­kozik: "A világháború, va lamint a békeszerződések a titkos diplomácia mü­/\ ködésenek voltak eredményei, s ehhez a népeknek vajmi kevés közük volt. De V már közvetlenül a háború befejezése után akadtak apostoli lekkü férfiak, y akik a kölcsönös megbékélés érdekében fejtettek ki működést. M" máira győz­tes francia nemzet hivatalos képviselete halad a kölcsönös megértésre va­ló kezdeményezés utján, s ugy látszik, hogy a többi nagyhatalom is rokon­szenvvel kiséri ezt a kezdeményezést. /Folyt. köv./

Next

/
Thumbnails
Contents