Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2

1932-05-11 [065]

M 4GYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Tizenegyedik kiadás. Budapest, 1932. május 11. XIV. évfolyam, 105. szám. FOLITIKA * öélbaranyában a csonkái dárdai kerületben május 13-án tartják meg «*? uj képvi -elővélaaztá. t. \z ajánlásokat mér benyújtották. Schrcidt Miklós dr. 1831 árvényes ajánlató kapott, mig Tombor Jenő dr. ny. ezredes, budapesti lak03, a Nemzeti ladikén* Párt J löltj- 300 érvényes ajánlást nyújtott be. /MOT/X-Gy HÍREK —OLCSé SZÁLLODAI SZOBÁK A ^"ILLÉRES GYORS" UT áS O S Ah . Pálffv József dr. Vdp éme s te rhe 1 ve t te a értekezletet hívott össze annak m-gbes'zélsere , hcgv a szegedi szállodatulajdonosok a "filléres gyorsvonatokkal' Sz-gdre érkező vendégeknek mérsékelek a szállodai á zcbák órát. Az ertek-zleten megállapodtak abban, hogy a szállodások a Szegedre érkező vendegek részére az egyágyaa 3zobá rt 3 pengőt, a 2 ágyas szobáért pedig 4 pengőt állapítanak meg. /MOT/X-Gy /DOBRESCU FŐPOLGÁRMESTER BESZÉDE A FŐVÁROS VACSORÁJÁN;/ - Hálásan köszönöm a meleg fogadtatást, e-melyben Budapest széke.fovjios részesített es boldog vagyok, hogy személyesen tolmácsolhatom Bukarest városának baráti érzelmeit. Tudatában vagydnk azoknak a lehetősé-g» ;» nek, melyek e két város közeli kapcsolatából fakadhatnak. Az .önök barátságos meghívása meggyőzött bennünket arról, hogy osztják, felfogásunkat abban, hogy a mai kritikus időkbea mennyire szükséges'a népese kölcsönös kiengesz telodése, amelyre ma még inkább szükség van, mint valaha. Egy nép sem gy egy i tjte t j a egyedül sebeit, amint az ókorban a hareosok fa le nkszban egymáshoz tömörülve harcoltak, ugy a modern világben a népek sorsár gazdasági és morális kötelékek fűzik szorosan egybe. Yfv minden felesleges Bzéért,, a ma egyetlen követelménye a népek kiengesz texődésö. Vagy béke, va gy halál! Nem érzelmek szava ez, hanem annak parancsoló szüksége, hogy az egy dek erdekei a népeken át az egész világon összhangbe hozassanak. Valamikéi a tömegek nyomora a keresztény humanitásban talált? orvosszerét, ma a társadalommal halálvergődésében az örök békében látja az egye tlen megváltásé Két dolog bizonyos! Az egyik, hogy a jelenlegi világgazdasági krizist és a népek diferenciáit semmiféle háború meg nem oldhatja, - e másik, hogy mindan háború végeredményképpen forradalmakra vezet/s minden háború öngyilkosság, melyet a civilizált világ önmaga ellen követ el, A népek közötti dif erenciáka t nem háború, hanem megértés és béke utján lehet kiküszöbölni. A mai vajúdó világ egyetlen reménye a kiengesztelőd és politikája, amihez szükséges, hogy a világvárosok közeledjenek elsősorban egymáshoz és keressék az -egymással való szoros kapcsolatokat, r.ert a népek élete a világvárosok életében |fulm in ál? és a város okba n élő ^ntellekt^ue 1 érti meg legjobban, hogy a nemzetek egymáshoz való közeledéee mily eh áldásos hatással van a fejlődésre, a kultúrára és a békére. A világvárosok népe reagál legkönnyebben a z idegen szellemi befolyásokra, s «~z ipar, 8 kereskedelem, H az ipari élet számtalan szála füzi a városokat ösazo e nemzetközi vonatkozásokban is. A kereskedelemnek és iparnak ez a nemzetközi relációja az, amely végeredmény kép en a városok egymással való szoros kapcsolatát megteremti, s arrelynek utja a világbéke gondola tánek megerősödéséhez vezet. A napol|g^i háborúk után Musset, a franciák nagy keltője kérdezte: hol az a Messiás,a világot a kétségbeesésből kivezeti? - • : • • • - A mai világválságban a világvárosoknak kell vetélkedniük abban, hogy mindegyikük egy-egy központja legyen a béke propagandájának, azon ez uton, melyen Genf felé visz a « - . —• • • kíengesztelódéshez, a világbékéhez. ZMCT/X