Magyar Országos Tudósító, 1932. április/3
1932-04-25 [064]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat Tizenötödik kiadás . Bud'jpest, 1932. április 25j //J/J XIV. évfolyam^ 92 i szám. FŐVÁROS lH ^ 74 . 0 00 ?E M GÖ BIZT0SITA-3I DIJAT KÖVtT^L \ FŐVÁROSI SZtLLEMI 3ZÖK3*0MÜUKÁ* • SOK UTÁN \ MOBI. 4 Mag 'nalkalmazottak Biztosító Intézete már több ^lk^lommal megkereséssel forc Lll a fővároshoz és abban azt kivánta> hogy a szellemi s zük^'égraunka-akcióban résZesülők után a főváros fizesse ki a magánalkalmazottak után szokásos biztosítási dijat. \ főváros minden egyes alkalomul elháritotta magától ezt a követelést, arra hivatkozva, hogy nem alkalmazásokról, hanem szociális akcióról van szó* \ főváros ebben az ügyben a népjóléti minisztériumhoz is fordult és kérte, hogy a kormányhatÓ3 ág ilag tisztázzák ezt a kérdést. 4 kormány rendelkezett is,^ éspedig a f őváro3 álláspontjára he yetkedett és kimondotta, hogy az 1932". évi akcióban felvett szellemi 3ZÜkségmunká3bk után nem kell biztosítási dijat fizetni. Erre a M4BI 1928-1931. évi szellemi szükségmunkások utólagos biztosítását kívánja és most uj ab b megkeresés ében 74.000 pengő biztosítási dijat követel a fővárostól. A székesfőváros vezetősége t ermészetesen ismét elutasító álláspontra helyezkedik és csütörtökön terjeszti erre vonatkozó eloterjeiztését a tanács eléi 'i csütörtöki tanácsülés egyébként különböző szociális ügyekkel is foglalkozik és többek között azzal a tervvel, hogy három régi bara k-iskolát, Így a Telepi-utcai és az Ernő-utcait Ideiglenes szegény-ház céljára rendezzenek be. /MOT/J H I D E K A MAGYAR MÉRNÖK ÉS ÉPÍTESZ EGYLET mü- és középité&i, v^aminf a közgazdasági és • szociálpolitika i szakosztályai hétfőn este együttes:-ülés t tartottak. Az ülésnek egyetlen tárgya Bálint Sándor előt dása volt, aki az"ldőszerü telepítések szervezéséről, különös tekintettel a városszéli telepekre és a munkanélküliek tartós * •*.*-•„ foglalkoztatása" cimmel értekezett. /MOT/Vr AZ ÜGYVÉDI KAMAR4 KÖZGYÜLESE. Hétfőn' . . 3 folytatta az tfgyvédi Kamara vag'rnap megkezdett közgyűlését, melyet nagy érdeklődés előzött meg, mert az évi jelentés részletes tárgyalása mellett napirendre volt tűzve Molnár Mártonnak az az indítványa, hogy azok az ügyvédek, akiknek bármiféle elmen élvezett bizonyos fix-jövedelmük van, azok ügyvédi gyekorlatot ne folytathassanak. Ugyancsak tárgyalásra került a nyugdíjas közti.:,ztvi.-elők ügyvédi gyakorlatéra vonatkozó indítvány is. 4z Ügyvédi Kamara nagytermét zsúfolásig megtöltötték a m°gjel«nt ügyvédek és elsőnek S z e g Ő Ferenc titkár szólalt fel, aki azt hangoztatta, hogy az ügyvédek helyzetén nem a Szerzett jo^-ok csorbításával kell segíteni, hanem olyan intézkedésekkel, a^elyekkel "dnak az ügyvédeknek és nera'vesznek el tölük semmit. Szerinte az összeférhetetlenség kérdését kellene hamarosan tető alá hozni, de ezt a kérd ?3t ls óvatosan kell kezelni. Olyan indítványt terjesztett a közgyűlés elé, hogy a jövőben % sz-rzett jogok sérelme nélkül az, akinek nyugdija a maga és családja megélhetését biztosítja, az Ügvvédi K^r arába felvehető ne legyen. G r ü n h u t Ármin, a kamara ügyésze az ügyvédi kar túlzsúfoltságával foglalkozott. Szintén határozati javaslatot terjesztett a közgvülés plé, mely körülteiül azono3 volt Szegő javaslatával, de Grünhut a szerzett jogokat még jobban kívánta biztosítani. 3 z e n t i r m a y Ödön, aki fel* 3ZÓlalásában olyan kifejezést használt, amelyet az ügyvédek magukra nézve sértőnek találtak és nagy izgalommal fogadták, felszólalásával nagy vihart váltott ki, ugy hogy beszédét alig tudta befejezni, | kérdéshez Vas Lajos, L ó zár Ernő és V é r t e s József szóltak hozzá és végül is a köz4 ' gyűlés Szegő Ferenc határozati javaslatát fogadta el. 4z évi jelentés részletes tárgyalás a során igen sokan szólaltak fel és a közgyűlés mindvégig a legizgalmasabb hangulatban folyt le. /MOT/Hu
