Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-13 [063]

MAGYA.R ORSZÁGOS TUDÓS TTO Kézirat. I -. sj \ Közgyűlés 1 oldal. Budapest, 1932. április 13. J A FŐVÁROS FOLYTATÓLAGOS KÖZGYuLJ 'SE . A törvényhatósági bizottság szerdán délután folytatta a közgyűlési ügyrendről készülő szabályrendolettervezet részletes vitáját. Az ülés elnöke dr. R i p k a Ferenc főpolgármester fél hatkor nyitotta meg a tárgyalást és napirend előtt részvéttel jelentette be, hogy a törvényhatósági bizottság két cikluson át volt tagja Mettelka Frigyes meghalt. Az elhunyt értékes polgára volt a fővárosnak és*típusa a kötelességét minden téren hiven teljesítő embernek. A Gázmüvek igazgatóságában haláláig, alelnöki llást viselt, Mettelka Frigyes emlékét a főpolgármester javaslatára jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután megkezdődött a szabályrendelettervezet folytatólagos vitája. A harmadik szakaszhoz elsőnek Martin János szólt és indítványozta, hogyha valamely napirendi tárgyat már két óránál huzamosabb Ideig tárgyaltak és a vitában legalább négy szónok résztvett, ugy fejezzék be a'vitát. Ezt a módosító indítványt a közgyűlés többsége elfogadta. A negyedik szakaszhoz É é v a i Sándor, Farka s Zoltán, G o n d a Béla, Bárd Imre beszéltek és valamennyien azt kívánták, hogy a közgyűléseket kéthetenként hívják egybe, vagyis a polgármesteri javaslatnak azt a részét, amelyben a közgyűlések megtartásának időpontjául rendszerint minden hó első szerdáját javasolta, elvetni kérték. U s e t t y Béla hozzászólása után a közgyűlés többsége a negyediksuk szakasznak ezt a részét is eredeti formájában fogadta el. Hosszabb vita fejlődött a szabályrendelettervezet 9. szakaszával kapcsolatosan. Ez a szakasz az elnöki jogkör megállapításáról szól. W e I s z Konrád inditványt terjesztett be, amelyben azt kívánta, hogy az elnöki bejelentések mindenkor vita tárgyát képezhessék. Ehhez az indítványához Frledrlch István is csatlakozott, sőt megtoldotta egy másik indítvánnyal" amelyben annak kimondását kérte, hogy amenynyiben az elnök valamely napirendi pontban bármilyen vonatkozásban érdeke].-' ugy a szóbanforgó napirendi tárgy tárgyalását ne vezethesse. Példákkal igy< kezett a közgyűlést Indítványának helyességéről meggyőzni. Közben vitába keveredett az elnöklő főpolgármesterrel, Dr. G o n d a Béla azt hangoztatta, hogy az elnöki jogkör a tervezetben prepotens módon van megállapítva, egyáltalán nem szolgálja a parlamentáris és nyugodt tárgyalás érdekeit, hanem csupán a többség elnyomó törekvéseinek felel meg. Ehhez a nézetéhez Lévai Sándor Is csatlakozott éjr magáévá tette az elnöki jogkör szükitését célzó Weisz Konrád és Friedrich István által beterjesztett indítványokat. K 1 e i n e r Ármin az előtte felszólaló baloldali szónokok állaspontjához csatlakozott és az elnöki jogkor jelentős megszükitésének szüks egesseget.hangoz tattá. Azféllenzék névszerinti szavazás elrendelését kérte a 0. szakasszal kapcsolatban. Az elnöklő főpolgármester el is rendelte a névszerinti szavazást, melynek az eredménye az volt. hogy 89 törvényhat ós ;gi bizottsági tag a polgármester által tett eredeti javaslatot fogadta el,a módosító indítványok felett pedig napirendre tért. 4P-en a polgármesteri szövegezés ellen szavaztak. Ezután gyorsabb ütemben fqlyt az ügyrend tárgyalása, a • 17. szakaszt vita nélkül fogadták el, ajp 9- szakasznál Lévai Sándor szólal!: fel, a szavazás során azonban a többség'hozzájárult az eredeti szövegezéshez, a 29. szakasznál Bárd Imre, Gonda Béla és Lévai Sándor szólaltak A fel és szövegezési módosításokat ajánlottak. U s e t t y Béla is felszó/ lalt és saját maga is kívánta, hogy a szakasznál bizonyos kisebb szeveg\W- módosítás történjék. A közgyűlés egyhangúan elfogadta Usetty szövegmedos i • \ tását. A szakasz elfogadása után az elnöklő főpolgármester szünetel u rendelt el, /Folyt.kv ./ ' ^ „ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR M K\A v ....... 1