Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-13 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUFOSITC Kézirat. Nyolc f. dikkiadá* Budapest, 1932. április 13. . XIV. évfolyam, 82. szára. HÍREK/ -—GEREVICH TIBOR ELŐADÁSA A FASCISTA OLASZORSZÁG SZELLEMI ÉÍFITRCL. A Nemzeti Klub szerda esti összejövetelén Gerevich Tibor egyetemi tanár tartott előadást, "A fascista Olaszország szellemi életéről . Az előadást nagyszámú és előkelő közönség hallgatta végig, melynek soraiban ott voltBernat István, Kelemen Kornél, Halász Lajos dr, ny. koronaügyészi, B.Rlcci olasz királyi ügyvivő, herceg Pignatelli a budapesti o1L

f

^

Scic

.^zet°JS, Italo Sloiliano a

z olasz köv-tség kulcursttaséja, Wldmár sajtóreferens és még számosan. > < • i ,

A f

asclzrnu

s» mondta Gerevich Tibor - a mf i korn°k kétséekivul egyik legeredetibb és legjelentősebb alkotása. Rengeteget Írnak és beszelnek politikai, társadalmi és gazdasági jelentősééről a külföldön azonban alig ismerik szellemi^alapjalt.. Fedig a fascizmus eícósorban világnézet, erkölcsi rend s ebből következik minden más megnyilatkozása, politikája, tárardalmi és gazdasági berendezése. Midőn a fascizmus tiz éve a hatalom megszerzésére indult, nemcsak a politikai, hanem e szellemi uralmat is meg akerta és meg tudta szerezni. Volt egy szellemi Marcia sux Romfi is. A fascizmus politikai védelme cssk ugy válhe toct teljessé, hogy a lelkeket és az elméket is meghódította. A fascizmus végzett B XIX. százt dnak és a XX. század első két évtizedének nemcsak politikájával, hanem egész ideológiájával s felszabadította • z olasz szellemet az Idegen materialista, pozitivista, marxista eszmék uralma alól. Eszményeit nem s francia forradalomból, hanem a saját múltjából, elsősorban a feudalizmus uták nl középkorból merítette. Amint a modern fascista Korporációs állam csiráját meg lehet találni a körépkori céh-rendszerben, ugy a fascizmus szellemi őseit is a középkorban, Dante-ban, Szent Tamásban és Szent Ferencben találhatjuk meg. Dantét maga Mussolini az olasz nemzet morális nevelőjének mondotta. A fascizmus egész szellemi programja benne van a Dlvina Commedia-ban. Ug: Dante, mint Szent Tamás egyaránt hirdették az áll^megység erejét, ami a fascizmusnak Is kardinális pontja, amely az idegen eredetű marxista szocializmus helyébe a középkornak Szont Ferenctől inaugurált szociális felfogását helyezte. A fascizmus, akárrv^-k B középkor,a haza és a vallás nagy eszméinek egyb eolvasz tás áva L

r

egysé' (

. . világnézetet .akar adni s tökéletes egységet teremteni az oszme és a tett között. Egységre törekszik a tőke ás a munka, a tőkés és a muníás viszonyában is s nem osztályharcot hirdet, hanem °z állam égisze alr - ; az osztályok harmonikus kooperációját t-rvezi meg. Az előadó sorra ismertette azokat a kulturális területeket, amelyeket az uj idealisto olasz szellem végigszántott. A fascizmus megreformálta f-t iskolát, az elemitől azey^temig,s abba bolevitte B fascista világnézetet. A fascizmus iskolaprogramja az, hogy a f^lsö ró ;eg irányitsa és vezesse B nemzetet, ugyanakkor °zonban 9 Dopol°voro Intézménye által a munkásosztály szellemi felemeléséről is gondoskodik. Az Istltuto Nazionele dl Oultura Fascista intézményében egy s égési tec-e a 3zabs dok^a tás t,megalapította 60 tagg?l az egységes olasz akadémiát. Nagy gondo*- fordit az olesz kultúra külföldi szereplésére, mert tudja, hogy ma már nem elég a nemzetek között a diplomácia és ? gazdaság* kapcsolat, Mindent megtosz, • hogy a világ szellemisége megismerje ós elismerje at uj olasz kultúrát s hogy ennek méltó helyet biztosítson a kultúra világfrontján. Az uj olasz irodalmat is áthat jr a fascizmus friss szelleme. A D* Annunz ió-sz erü lágy esztetizmus helyébe erőteljesebb, eszmékért küzdő, a r^i toscan plasztikus nyelven megszólaló irodalom lépett. Az üres retorikát száműzték s helytt, a szavak ! • szépsége helyett az eszmék szépségét érvényre juttató lapid^ris uj stilus foglalta el, amelyen maga Mussolini is ir és beszél. Az uj irodalom . egész csomó világ t«he tséget mutat fel ugy a próza, mint a drám? iroda lom terén. Jellemző, hogy a szélsőbaloldali irodalmi áramlatokat is heves nemzeti érzés fűti, sőt ezek a legradikálisabb nacion^list

ták, tmlnt azt a futurizmus LS vezetője, M

!

;rinetti 1? bizonyltja. Az uj olasz művészet, - mely ..agát Novooento-nak nevezi, rendet a r teremteni a művészet káoszában, s az ol~sz középkor és kora-reneszánsz nagy mestereihez fordult, nem azért, hogy őket utánozza, mint shogy az akadémikus művészet tátte, hanem "zárt, hogy tőlük lessé el, a pári.ii iskolából kiin/foiyt, köv./