Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-12 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ . • Kézirat ^Tizenharmadik kiadás. ­Budapest, 1952. április 12. ^ XIV. évfolyam, 31. szám. SIR GEOnGE PAISH HlhNSVcS ANGOL KÖZGAZDÁSZ ELÖADASf TARTOTT A VI­LÁGKnlZISrtÖL A FEMINISTÁK EGY ES ÜL STÍLEN. Az Qzidöszeriöt Budapesten tartózkodó Sir George > z i <5 h , a bővelkedő elóadv.3.\t. * - • - ~ Sir George Fa ish előadásában rámutatott, hogy egyaránt válság van ezidósz^iui Franciaországban, Amerikában és e világ többi kisebb­küzdenek. A világjövedelem egyre zsugorouik, az államadósságok viszont emelkednek. Amerika 800 millió fonts terlinge? bufcget-jéból 300 millió a deficit, s ez az összeg a gazdasági év végéig alőreláthatóan 500 millióra fog emelkedni. A jövedelmek csökkennek, ugy hogy például Argliában az 1952. évi jövedelmek után alig-alig lehet adót kivetni, Miniezt nagyreszt az árak rohamos csökkenése okozta, a buza, pamut ée réz ára ?a például a békebeli ár felén áll. A háború idején a szükségleti cikkek árai hatá­rozottan jobbak voltak. A háború után azonban az egyes államokban szinte mesébe illő összegű adósságok halmozódtak fel. Amerikában x-ngetag össze­gű olyan belső kölcsönt invesztáltak, ami úgyszólván semmi hozadÓKOt s en hoz. Mindez előbb-utóbb csődre vezet, mert a nyomorban sínylődő nép nem •ud adózni. Az egyet n ut a kibontakozásra: a termelés és a fogyasztás emelése, A nacy adósságok, a zsugorodó jövedelmek nyílegyenesen csődbe kergetik az egyes államok? t. mindennek oka végső elesésben r. világhábo­rúra vezethető vissza, amely mintegy bombát vetett & világgazdaság hely­zetébe. A háború iaején ugyanis az epyes országok olyan árucikkeket ter­. -eltek, amelyekre nem volt szükségük! másrészről pedig elzárkóztak a nem­zetközi forgalom elől. Dél-Amerika -rősen elipariesodott, úgyhogy manap­ság már nem szorul Iparcikkek tekintetében Eur ép ár* . Az északamérika i Egyesült Államok a háború előtt * ezermillió f onts terünkéi tar­toztak Európának; Európa hitelezője volt az USA-nak. A háooru óta ez a helyzet gyökeresen megváltozott: most már Amerika rdott 5000 millió font­sterling kölcsönt az európai hatalmasságoknak. Amerikának most ennyi ér­tékű árut kellene b engednie Európából, hogy az egyensúly fel ne bomol­ják, iim erről*szó sincsen, Amerika nemhogy beengadré az európai iparcik­keket, hanem még védekezik a 2 árucikkek beözönlése ellen, vámokkal és mindenféle más óvó-intézkedésekkel. Európa ilyen köiülmónyek között soha sem kerülhet abba a helyzetbe, hogy az US A-val s zeniben fennálló adósságát leg a csődbe kergeti. ^ \ gok áll-mfLfifu^ V akÍk-, • . indezt°rendbe S keíL XVIII. század mentalitása szerint gondolkoznak. A mai politikusok dire ct megszabotálják a világforgalom korlátlan lehetőségeit, nem a^rjáw tudó­sul venni, hogy kétszáz év óta nagyot haladt e világ, azóta vasúttal, eutóvel, i-pül el, gyorsjáratú hajókkal lehet a forgalmat lebonyolí­tani. Szinte olybbá tűnik fel* a dolfbg, .mintha a r.ai politikusok vissza akarnák helyezni az emberiséget abba a'korszakba, amikor a népnek szinte élnie sem volt érde A nemzeti elzárkózás politikája zsákutcába vezet, s érthetetlen, hogy e-, államférfia k nem akarnak a technikai fejlődés által , kijelölt útra ráUpn, amikor korlátlan lehetőségei vinnak embjriség bőséges ellátásának. Á világgazdaság rendkívül finom szerkezetű gépezet és • mostani gépészek nem tudják, miképpen kell ezzt] a vlnom géppel bán­a ' 1 /Folytatása következik./

Next

/
Thumbnails
Contents