Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2
1932-04-12 [063]
MAGYAR ORSZAGOS TUDÓSÍTÓ • , . • , Kézirat.- ll Budapest, 1932- épril?'- 12. "''^ XIV * évfoly,1l » &l « Mám# 1 A BUDAPESTI FRANCIA KCVETSLG } ER iSi KED3IJ.il ATTASÉ-T^NAK ELÖADASA A DUNAI ÁLLAMOK KRÍZISÉRŐL, A Társadalmi Egyesületek Szövetségének nugy t«nében előkelő közönség hallgatta • edden délután végig Louis 3 r i 1 1 s t -nnk a cudapesti"fr«.icla köve-s ég kereskedelmi attaséjának előadását, amelyet a gazdasági viUgteiziSPŐl ás a dunai államok problémáira, tartott. Megjelent az eladáson József *er-nc kii lyi herceg De '•lenne francia követ, Pékár Gyula, Jouart katonai attasé, E.de Baauverger követsági elsOtitkár, iraznovszky Iván meghatalmazott miniszter, Javor'nitzky Jenő, Auer Pál dr., Gláser Géza, ifj. Hegedi? Sándor, Herrenschmidt helyettes keresked mimi attasé és mér, számosan. • '« k froncia nyelven elhangzott előadást dr. Kelecsényi Ferenc, a Gaaette do Hongrie szerkesztője tolmácsolta. Eriilat előadásában legelőször a gazdasági kr.izis legkarakteresz tikusabb jelenségeire mustot t rá annak legáltalánosabb okait vette urr ö . A krízis legfőbb oka a ter eles v..lsága, mert hiszen mintegy ötven 5szende - ta minden muszkuláris erőt úgyszólván mechanikai erővel hely — teslcetSek. A gép utján történt termelés óriási mennyiségeket produkált, s ugyanakkor egy ál- • telében n°m vették figyelembe a fogyasztási lehetőségeket és £ liacok felvevőképességét, utalt Einsteinnek arra a mondására, hogy a gyorsaság sem fejleszthető bizonyos maximumon felül, mert azonfelül a ..sgálláa és a visszaesés következik A mechanika i uton való termelésnek különben sincs meg a k*llö könnyedsége, s -időben tehát a termeiesnek elsősorban a fogyasztási piacokat ,ell :ekintetbe vennie és azokksi-s lehetőségekkel kell számolnia amelyek révén a ártott anyag elhelyezése ts biztositható. /;;-.', • *égállapitc ta **rilla.t,. hogy á pénzügyi eszközök is.a mechanizmus . •:: V. •; szolgálataoa ozegŐdtek, ami egyrészt inflációhoz vezetett, másrészt bizonyos fokig destruáita magát a tokét. Ezután rátért a dunai á 1lamc> gazdasági krízisén k kérdéséra, amelynek, mint mondta. küT*n ka'taíterisztikuma van, az elébb felsorolt általános okok mellei.. .. A dunai államok kríziséhez hozzájárul- a hely telén gazdasági megosztás politikája, a gazdasági elzárkózás politikája, amely az áruforgalom egyre jobban jelentkeze csökkenését vonta -aga után. Rámutatott itt Brillat, e nagy dunai gazdasági egységnek széthullására és azokra az okokra, amelyek kapcsán a dunai krízis különösen suiyoss* ős akuttá vált. Itt néhány . idézetet olvasott fel Duchemin munkájából, s utalt •.arra, hogy az elzárkózás policikája P legrosszabb vámpolitika. decztde további folyamán a megoldás lehet<"3égeit kereste, főleg P dunai államok -pontjából. Az autó és a ráció korszakában - agymo nd - nem lehet az országokat ugy kormánv.-j*; i. mr: a delizsánsz ideién. r--'.otközi együttműködésre van szükség Briand és Taidieu szellemében, s a dunai államok szampontj úbcl a legfontosabb megoldásra váró probléma az, h->gy minél elóbb állítsák helyre a közgazdasági élet helyes vérkeringését, ami egyedül a célszerű és okos vámpolitika utián élhető el. A lelkes tapssal fogadott előadásért r e k á r Gyula mondott meleg szavaktan köszönetet. /MOT/O. • .... H I R g K —•A PRO HUNGARI NÖK VILÁGSZÖVETSÉGE előadássorozatában április 12. -én Gynni Géza emlékének áldoztak, a Gycni Géza-Irodalmi Társaság közremüködésvel. 3 evezető beszédet mondott dr. hé t h e y Ferencné a Pro Eun- • gárl Nők Világszövetségének elnöke. A Gyóni Géza-Irodalmi Társaság'elnöke, B a 1 o g h István a költő halálának körülményeit és utolsó éráit mondotta el, mint azi" 'riai fogolytársa. C, 8 é n Jolán, K ó • f e g h y. né U s z Irén és P á i m a 5 Kálmán Győni-verseket adtak elő, M o 1f n á r Kálmán pécsi egyetemi tanár az egykori przem^sli tábori újság szerkesztőiének Gyónir*. vonatkozó levelét olvasta fel vitéz Rózsái Józs ;f százou:?, kinek igen szép versét C. Bán Jolán mondotta el. Az ünnepélyt R é t h e y Farencné beszéde zárta be. /MOT/B. 0RS7Ínn« I ci/ír. -rí „
