Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-20 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSITC Kézirat -5 Tizenkettedik kiadói-. űtff : Budapest, 1932. április 20. • 7 XIV. évfolyam, 88. szám. HÍREK A M CrYAR-SZÉKELY EGYESÜLBÍ szerdán tartotta rendes évi közgyűlését ,B e n e d e k Sándor elnök tartalmas megnyitójában foglalkozott a román politikának a romániai magyar egyházakkal szemben követett a magyar kisebbség megsemmisítését célzó módszerével. Mialatt a világ a rettenetes gazdasági és pénzügyi válság bajaival küzd, nem szünetel a 30Vlnlsta demagógia, amely keresztülgázol a legszentebb történeti ideálokon éa az eltévelyedést az egyházak m-gtámadáfáig viszi. Utána dr. Szeremley Akcs főtitkár olvasta fel az erdélyi kisebbségi élet egész területére kiterjedő 3zakavqtott tanulmányát. \z elnök éa a fótitkár jelentését a közgyűlés nevében dr. E n d e 3 Miklós közigazgatási biró köszönte meg. Ezután megválasztották a tisztikart ujabb három évre, ismét a régi vezetőcéget erősítve meg. A közgyűlés vógUl lelkesen magáévá tette Kuszkó István válesztmínyl tag Indítványát a parlamenti múzeum erdélyi termének berendezé3e ügyében. /MOT/B TUDOMÁNY A KIR;. MAGYAR TERMESZ HITTUDOMÁNYI TARSÜLAT kémia ásványtani szakosztálya szerdán délután szakülést tartott, melyea: dr. Z e m p 1 é n Géza elnökölt. Az ülés előadója Zechmeister László volt, aki bemutatta saját és 0 h 0 1 n o k y László együttes munkáját "Festékviaszok előfordulása -...3 vizsgálata" címmel. A munka beszámolt a pécsi egyetem kémiai intézetében negy éven át folyta "ott kutató-munkáról p melynek célja az volt, hogy a délmagyarországi növényvilág festékanyagait elkülönítse és az eddig ismert festékeken kivül ujakat .teressen. Az érdekes szakelőadásért dr. Zemplén Géza mondott köszönetet. /MOT/E. • A MAGYAR FILOZÓFIAI TÁRSASÁG szerdán délután a Magyar Tudománvos Akadémián felolvasó ülést tartott, melyen Bognár Cecil "Térszemlélet" cimü előadásában azokat az ujabb tapasztalatokat iamertette, amelyeke terszamléletri vonatkozó ismereteinket kibővítették, különösen a repülőgépen nyert térsz amié le ti benyomás-okát. A nagy és a kisméretű térben egészen más természeti és más törvényszerűséggel biró szemléleteink vannak. Azután a nagy térre: egy városban való táj ékoz (dósunkba vonatkozó kísérleteiről szolt az előadó. /MOT/B A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ma este a Honvédtlssztek Országos Saszinóegyesüle ében népszerű földrajzi felolvasóülést tartott, melynek előadója H a 1 á s z Gyula volt. Halász Gyula,T o r d a y Emil afrikai utazásairól beszélt, s azt mondotta, hogy

(

,->z afrikai ember leikenek kikutatás a nem könnyebb feladat, mint a hegycsúcsok megmászása, folyók forrásainak kinyomozása, - nem. könnyebb, de sokkal- sokkai ér tékesebb»"Ez ek et a szavakat egy tudós antropológus mondotta Tordayró], akinek a felfedező ut,az ismeretlen föld feltárása eszköz volt csupán a magára vállalt feladatok megoldására. Torday az afrikai kutatás utolsó ho3Í nemzedékének nagyjai közül való. A belga kormány megbízásából utazott először a Kongó-államban a század, elején. Második és harmadik utjat az engol antropológiai intézet és a British múzeum-, megbÍzásáb ól tette, a Kongó déli mellékfolyói vidékére, hazatérése után évtizedeken át :-gész könyvtári munkát- irt össze es a Spencer bizottság megbízás fi ól megírta az afrikai népfajok 3zocidlógiájétT Leonard Darwin, a nagy - Darwin fia irta ennek a raunt

kának előszavát es ebben n

zt irta Tordayról, hogy éppen ő volt a-fcfca hívatott, hogy sokoldalú tudományos képzettségével ezen a veszélyes területen kutasson. Az értékes előadást C;ho lnoky Jenő köszönte meg a kiváló előadónak, /MOT/E,