Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-18 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Nyolc fl d i k kiadás.. Budapest, 1932,. ápril"i 18. XIV, évfolyam, 86, szám, IRODALOM A .ETCFI TÁRSASÁG ÁPRILISI .ÍLESfi, A Pet-fi Társaság varómap délelőtt tartotta mag a M, Tudományos Akadémián áprilisiülését, amolyan r e k á r u

yula elnökölt, aki mag ny i t ót es z é déb an hivatkozással a Goetha-cantennáriumra "Goethe, a végtelen keresője" oirmel tartotta meg elnöki megnyitóul irodalmi előadását. Magas nivcju előadásában, melyet mindvégig figyelemmel hallgatott a közönség, többek között a következőkat mondotta: - Goathét nézzük, s ahogy igy himalájai távlatban látjuk őt a többi közt, elámulunk a lélekcriás csudála tosan írif gas méretein. Maga a testett vett tökély ő, s ebben van tán az ő mindenkit legyőző diadalmas fölénye, Goethe nemesek az ^'rök Szellem örök lángjának legihlette» főpapja, őre, hanem tán a legény a temesett,- a legegy ansuly ozo tta>t lélek, a legteljesebb ember, aki e földön valaha élt. Szelleme a iélakfplzma minden szinében egyenle fölénnyel ragyog, s ihlete a tudásvágytól, a költői teremtésig örökké megújuló titáni ifjúsággal öleli magához az agész Teremtést, Senki nálánál jobban nam é-rezce át a mindenség 1 Jaktető egységét, s a benne lévő élet titokzatos nagy összefüggését, Goethében a tudós az örök eszmék aranysulyával gazdagítja a költet, a költő Ihlete pdig szárnyat ad a tud-snak* "Amig élünk, mondja ő maga, - folyton titkok közt járunk, amink van, gondolkrdás, tudás, sejtés, hit, mind tapcgatczc csápjaink, malyekkal a világegyetemben kutatunk." - Goathe lényinek egyik legnagyobb titka: tudott csodálkozni... és az ő kutató és tere.:.tó csodálkozása lett az az avanyy kln^s, mely kinyitotta neki a Titkok ajtaját ugy a fény és s." intantan, antropológiában, mint a Faust örök embari lélekmelységeiban. Most halála centennáriumának idejében mi, az utókor, ámuló kegyelettel nézünk vissza minden korok 1 égsz árnyal óbb lelkű, legegyetemasebb s zellemér s>- 3 csodálattal adózunk a nagy csodálkozónak, t t A terj edeL%e tanulmányt hosszantartó taps követte, majd L a m p é r t h Géza olvasta fel a főtitkári jelentést és elparentálta ALászló Mihályt, a Társaság nemrég elhunyt alapító tagját. Majd bejelentette, Logy Kiss Béla Kiskőrösről Fetáfi szülét'a're vonatkozó ujabb °da tokát küldött a Társas ág hak, A főtitkári jelentés után F e 1 a k i Sándor tizennégy Goetheforditását olvasta fel, Koróda Pál pedig " Emlékeim Arany Jánosról" cimü megemlékezését. Azután Harsány i Lajos tartotta mag székfoglalóját és olvasott fai négy költeményt. F a kár Gyula tagavatój á'~an kiemelte harsányi Lajos költői érdemeit , s az elismerő szavakra Harsányi Lajos köszönetet mondott. Ezu1 tán Falu Tamás olvasta fel agy humoros novelláját, Kiss Henyhért H Fádig F á y Ilona vendégnek agy elbeszélését mutatta be. Ezzal az ülés \ I vágatért. /MOT/fi. V HÍREK —-SIKLÓS ALBERT ELŐADÁSA A 1.'AGYA Fi. TÁNCOKRÓL. Vasárnap délelőtt"fcagyar táncok" cimrael Siklás Albert a Zenemű veszeti Főiskola tahára tartott előadást a Székesfőváros Népművelési Bizottságának előadássorozatában, Ismertette az első kótafeljegyzéséktől napjainkig a magyar táncok fejlődését, amit nemcsak szóban adott alő, hanem zongorajátékkal ls illusztrált. A nagysikerű előadáson Zipernovszky FUlöpke hegedült^ /MOT/B,