Magyar Országos Tudósító, 1932. április/2

1932-04-11 [063]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Tizenegyedik kiadás /;

j

J> • Budapest, 1932. április 11. f XIV. évfolyam, 80. szám.A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTESZ EGY LET KÖZGYŰLÉS ii. Most tartotta évi rendes közgyűlését a Magyar Mérnök és Lp ítészegylet. A gyűlésen beszámoltak a mérnökök helyzetéről és uj alelnököt, valamint tiszteleti tagokat választottak. F. o r s t e r Gyula kereskedelemügyi állam itkár elnöki megnyitójában hangoztatta, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetének elsősorban a mérnöki munkák megszüntetése lett a következménye és ezért a mérnökök százai keresetnélkül maradtak, A mai viszonyok között is trannak építési lehetőségek, mondta, amelyekkel az egylet behatcan foglalkozik. Szerinte az általános gazdasági helyzet a tudományos élet működésére ösztönzőleg hatott. Megemlékezett az építőipari törvényről és az uj építésügyi törvénytervezetről is, majd annak szükségességét hangoztatta, hogy a műszaki képzettségű köztisztviselők gyakorlati, közigazgatási vizsgája rendezendő. Majorossy Gyula főtitkár az egylet működéséről számolt "»e, megemlítette, hogy az egylet tudományos működése jórészt a gazdasági helyzettel van kapcsolatban. Beszélt a vasbetonszabályzatról, a hegesztési és cementszabványok fontosságáról, valamint az építések során a vas előtérbejutásáról. Hangoztatta, hegy a kóresité3hez ^ kötött iparok gyakorlásának kritériumai elavultak, A technika mai előhaladottsága mellett az építőmester és kőművesmester munkaköre '.:özött nem a kivitelezendő épület emeleteinek száma és fesztávolsága, hanem az alkalmazott anyagok és szerkezetek egyszerűbb, vagy összetett volta az irányadó. Epp ezért az oktatás menetében tervezett sorompók felállítása helyett a Szerzett jogok épségbentartása mellett az előirt képesítési fok-állandó emelésévei látja azt a helyes irányt, amely a széliéül proletariátus csökkentése szempontjából is fontos. Sürgette a tanácsadóirodák felállítását, valamint a hites sztatikusl intézmény bevezetését. Beszámolt a különböző pályadijak odaítéléséről, majd M éhes Zoltán igazgató és L 6 '• Jr - S c h m 1 d t Ede jelentéseket terjesztettek elő, A közgyűlésen alelnökké 3 c h u 1 e ÉT* Jánost, tiszteleti tagokká pedig: B u d János ny. minisztert, M éhes Zoltán műegyetemi tanárt és G á 1 1 i k István dr,-t, a kereskedelmi minisztérium hidosztályának főnökét választották. Bud János dr. nagy beszédben köszönte meg tiszteleti taggá való választását és többek között igy szólt: - Büszkén tekintek viasza arra a munkáságomra, amelyet a magyar mérnöki karral együtt végeztem. Vigye bele mindenki. . '.r legjobb tudását munkájába és én biztos vagyok, hogy iieg fogunk küzdeni a válsággal. Mindenki érzi, hogy átalakulási folyamatban vagyunk és a kérdés tengelvében ismét a technika áll. Akkor kezdődött meg az igazi fejlődés, amikor az empíria helyébe a természettudományok alkalmazása lépett és tudományos és racionális alapra helyezkedett a világgazdaság. Ma mégis sokan azt kérdezik, hogy ez a fejlődés nem vezet—e utvesz •jObe es nem 7isfc-e oda, hogy túlságosan elszakította a gazdasági életet és a termelés az embertől és hogy ma a technika már nem az emberrel, hanem az ember ellen halad. Én nem vagyqk ezen a nézeten, hangsúlyozom, hogy a tealmlka nincs az ember ellen. A technikát a maga fejlődésében megállítani nem lehet, de nem is szabad, A technika megteszi a múga kötelességét és nem felelős ha bajok mutatkoznak. Másoké a felelősség, másoké e. kötelesség ezen javítani, azoké, akiknek hivatása a gazdasági élet irányítása. Az ország gazdasági kapaeitása még nincs kihasználva, a magyar földnek még sok problémája vár a technikusokra. Ne legyünk defetisták, megmozdult Surópa lelkiismerete és amit elhibázott a háború, azt a gazdasági élet a maga törvényszerűségével megint rendbe fogja hozni. Azok a különböző tárgyalások, amelyek napirenden vannak, meg kell', hogy hozzák a maguk gyümöl»sét. Ha az ország megint be tud kapcsolódni a világgazdaságba, nagyon sok lehetőség támad a további fejlődésre. Mikor átvettem a kereskedelmi minisztérium vezetését, háromezer község közül több mint ezernek nem volt utja ^\ a vasúthoz, legnagyobb problémám az utkérdés és az olcsó energiatermelés I volt, A sok és olcsó energia a versenyképes iparnak alapfeltétele. Az ^ iparnak még nagy fejlődési lehetősége van, s az ipar decentralizálásával V sok magyar mérnek kaphat kenyeret. Az éljenzéssel fogadott beszéd után K o i 33 Géza elbúcsúztatta a lelépő tisztviselőket. A közgyűlés utáni vacsorán számos fel- . kös2önt£ hangzott el./MOT/B.