Magyar Országos Tudósító, 1932. április/1
1932-04-01 [062]
Kézirat Nyolcadik kiadás 3udapest, 1932. április 1. —XIV. évíolyam, 73, szám. IV. KÁROLY KIRÁLY HALÁLÁNAK TIZEDIK ÉVFORDULÓJA hUJ Lfc'ÁVAL ÍV. ijrl GYÁSZLEST TAKTU11 A MACJX AK rhrtr lAu OZJC/IN livurvuriA J ui^i Jti. - A gyászünnepség diszszónoka: Apponyi Albert gróf volt. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége IV. Karoly király tragikus elhalálozásának tizedik évfordulója* alkalmával, pénteken este,6 órai kezaettel ünnepi díszközgyűlést rendezett a Zeneakadémia nagytér:; ben. A 'gyászünnepségen Ugrón Gábor v.b.t.t,, nyugalmazott miniszter elnökölt és a megjelent előkelő közönség sorában ott voltak többek között: Auguszta és Zsófia királyi hercegnők, Berzeviczy Albert v.b.t.t. a Magyar Tudományos Akadémia ^lnöke, fomcsányi Vilr os Pál, Zichy János gróf Zich" Aladár gróf, Gratz Gusztáv, Fekár Gyula, Szterényi Józsefberój Bud János, és Kállay Tibor ny. miniszterek, Nemes Antal püspök, Berezeg Ferenc, Bárd Miklós, Hubay Jenő, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Csekonics Iván gróf, Andrássy Géza gr f, Hunyaőy Ferenc gr^f, Pallavicinl György őrgróf, Széchenyi József gróf, Sigray Antal grof,Strausz István, a legfőbb állami számszék ny. elnöke, Kray István báró országgyűlési képviselő, nipka Ferenc fő polgármester, Szmrecsényi Cyörgy volt kormánybiztos-főispán, Lukachich Géza báró, lovag Sypnlevsky György ny f altábornagy ok, Szurmay Sándor báró ny. gyalogsági tábornok, Polyák László dr. és Bozóky Kálmán dr, miniszteri tanácsosok, Nokára Lt.jos, Baranyay Jusztin, Raiiner János c's Angyal Pál egyetemi professzorok, herceg OdesCPlchiné sz, Andrássy Klára grófnő, Strorasky Viktorin benetsrendi főigazgató? Baranyay Lajos és Berkes Róbert, a központi cs j tóvállo la t igazgatói, Tóth László és Cavallier József főszerkesztők, Feck Leó huszázezredes, és számosan mások. A Zeneművészeti Főiskola dísztermének tömött széksoraiban a fenti notabilitásokon kivül előkelő höl-» .gyek, magasrangu főpapok Js katonatisztek foglaltak helyet, A rendet diáksapkás és karszalagos egyetemi hallgatók tartották fenn. Ugrón Gábor elnök elsősorban is bejelentette, hogy Sered! Jusztinián, Magyarország biboros-hercegprímása meleghangú levélben mentecte ki magát: lélekben azonban - igy szólt a főpásztor levele - együtt van a gyászünnepségen résztvevőkkel... Az elnöki megnyitó lendületes szavakkal jellemezte IV. Karoly király egyéniségét, ^idornboritott v az elhunyt urslkodc magyar érzését, magyar gondolkodását es mély vallásosságát. Rámutatott Ugrón Gábor mélyenszántó beszédében arra a tragikumra* hogy a jószándéku, szociális gondolkozású király rajta kívül álló okokb ól nem valósíthatta meg ideálját: a nónnek juttatandó jogokat, valamint a harcban álló nemzetnek méltán kijáró békét. Kiss Ferenc, a Nemzeti Szinház művésze szavalta el ezt követöleg Harsányi Kálmán szépséges versét,. amelynek elme: "Emlékszel-e? ..'1 A beszédet és a szavalatot, valamint az ezután sorié kerülő énekszámokat az egybegyűlt közönség hosszasan megtapsolta . A műsor következő számaként ugyanis a Bude i Drlárda együtt o énekelte el a Hol vagy István király" és "A Boldogasszony Anyánk" kezdetű egyházi-nemzeti énekeket. Feszült csendben állott fel szólásra a gyászünnepség diszszónoka: A p p o n y 1 Albert gróf, aki a következő nagyszabású nekrológgal áldozott a volt király emlékezetének: ) // ^. pp . 0I J'( j : k Alb9rt & róf aszódét a MOT egyik későbbi kiadásában fV A hosszantartó tapssal, lelkes tetszésnyilvánítássá 1 fogadott ünnepi beszéd után a Budai Dalárda adta elő - Ádám Jenő karmester vezény, lete mellett - a 'Szózat"-ot, amivel a lélekbemarkoló ünnepség befeieződött. /LOT/Ky
