Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január
1931-11-10 [241]
HÍREK MEGKOSZORÚZTÁK KÁROLYI S/íTDOR VÁROSLIGETI SZOBRÁT, Ma száz éve, hogy a szövetkezeti eszme lánglelkü apostola, az úttörő agrárvezér, gróf Károlyi Sándor megszületett, A centenárium alkalmából a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége ma ünnepélyt rendez, amelynek első "ktusa déli félegy órakor játszódott le a városligeti Vajda Hunyad-vár udvarában lévő Károlyi szobor előtt. Az ünnepélyen megjelentek gróf Zichy Aladár y.b.t.t., Balogh Elemér a Hangya vezérigazgatója, Bernát István a Nemzeti ^ank alelnöke, Ipolyi Keller Gyula a FUT URA elnöke, Darányi Béla a FUTURA h. vezérigazgató jn, Steinecker Ferenc egyetemi tanár, Jeszenszky Fái, Krúdy Ferenc, Láng József a Gazdák Biztositó Szöv. vezérigazgatója, Lovász János felsőházi tag és még sokan mások. A kegyeletes ünnepélyre az ország minden részéből jöttek fel a fővárosba. Elsőnek Mayer János kisgazda miniszter lépett a szoborhoz és a Magyar Gazda Szövetség nevében koszorúzta meg, s beszédében azt hangoztatta, hogy ha Károlyi Sándor szellemét fogjuk kövtótni, akkor ez fi ntmzet újra boldog lesz, s élni fog. Utána Miké Gábor dr. kincstári főtanácsos, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége és a kötelékébe tartozó összes szövetkezeti intézmények nevében helyezte el koszorúját, majd Bud ay B^rn" felsőházi tag az OMGE képviseletében mondott beszédet, méltatta Klrolyi Sándor érdemeit és helyezett koezorut a szobor talapzatára. Koszorút helyezett ?-z Országos Mezőgazdasági Kamara nevében Koós Mihály államtitkár, a Falusi Szövetkezetek megbízásából sokorópétk°i S zabó István v,miniszter^ beszédében rámutatott "rm t hogy most, amikor recseg-ropog "minden, -mikor viharfelhők tornyosulnak felettünk, most tudjuk, hogy ki volt Károlyi Sándor, mit jelentenek az ő alapításai, HiábP támadják a szövetkezeti eszmét, ez a társadalom mér hatalmas tölggyé nőtt, melynek gyökerei Károlyi Sándor koporsójába kapaszkodnak és ezt a tölgyet nem szakíthatja ki semmiféle vihar. Ezután Térf i Bóla ny .miniszter, a FUTURA és Magyar Kázmér felsőház, tag a kisgazdák koszorúit tették le a szoborra;Az ünnepély r Himnusz eléneklésével ért véget. /MOT/Vr. A CSENDÖRS ÉGI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYEI --=• CEMENT OSZLOPOT TETTEK A VASÚTI SÍNRE. November 9-ére virradóra Vértesacsa és Vértesboglár között húzódó bicske-székesfehérvári vasúti sinek mellől, a 172.számú kilométer jelzőnél volt 90 cm.hosszú, 14 cm. átmérőjű. 45 kg, sulyu, cementből készült kilométer jelzőt ismeretlen tettes kihúzta és a vasúti sinpárra fektette. A 9-én. 5 óra 10 perckor Bicske felé haladó vegyesvonat a kilométerjelzőt a sínpárról leütötte, magával ragadta és a tüzszekrény alatt a vasútállomásra vitte, A személyzetnek és az utasoknak baja nem történt, a vasúti sin nem rongálódott meg, a közlekedés zavartalanul folyik. A tettes kézrekeritésére a csendőrség nyomozást inditott. /MOT/ PEST V A R M E 3 Y Á /PüSTVjR MhGYE KÖZGYŰLÉSE. Folytat á s.3./ A vármegyei háztartási és egyesitett nyugdijalapok fizetésképességének biztosítása .. V az alispán előadásában került szóba, erdélyi Lóránt rámutatott arra, milyen elsőrendű érdek fűződik ajjhoz, hogy a tisztviselőket és a nyugdijakat pontosan tudják fizetni, ami viszont csak ugy biztosítható, ha -' vármegye ujabb kölcsönt vesz fel, s ezért 1,600.000 pengényi kölcsön felvételének n megengedés éhe- z kérte a közgyűlés hozzájárulását. Hozzáfűzte Váry Albertnek két indítványát a kérdés tárgyalásához, amelye^ szerint egyrészt uj alapokra kell fektetni r vármegyei pótadókivetési jogának visszaszerzésével a tisztviselői fizetések biztosítását, másrészt a községi háztartások fizetőképességének helyreállítására meg kel 1 szüntetni a központosítás rendszerét, s minden község maga fizesse a tisztviselőjét, A közgyűlés névszerinti szavazással járult hozzá a szükséges kölcsön felvetésének megengedéséhez, A közgyűlés két óra után ért véget, /MOT/0. JJ