Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1934-01-03 [241]

;'../' •. H IR EK / ELMARAD xi JANUÁR j*.- és 7.-I KIJLTURVONAT, A m. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy a január 6-7.-áru tervezett balatoni kultur-különvonat 'a téli sportokra alkalmatlan időjárás miatt elmarad, illetve kedvezőbb időpontra elhalasztatott. A Balatonra leutazó közönségnek a péntek déli 12 órától, hétfő a éli 12 óráig érvény 03 hétvégi kedvezmény áll rendelkezésre, | A CSENDŐRSÉGI HÍRKÖZPONT KÖZLEMÉNYEI: ELFOGOTT BETÖRŐ. A csendőrség elfogta 3 o r ók . u. Zsigmondot, aki Szeghalon környékén több betörést követett cl. Borókot a gyulai kir. ügyészségnek adták át./MOT/ ÜNNEPÉLYES KÜLSŐSÉGEK KÖZÖTT ADTÁK ÁT CSÓRTOS GYULÁNAK A GREGUSS-JUTALMAT. A Kisfaludy Társaság ülése, Diszeti és nagyszámú közönség jelenlétében tartotta rendes havi ülését, szerdán délután az Akedémia kistermében a Kisfaludy Társaság, Az ülésen Berzeviczy Albert elnökölt, leinek megnyitó szaval után K é Ír y Lajos korr.ányfotanáosos, a társaság főtitkára bejelentette, hogy Hóman Bálint kultuszminiszter a társaságot négyszázötven pengő államsegélyben részesítette. Ezután Hevesi Sándor: "Hat év magyar színészete" oimmel terjesztette elő jelentését az 1933.-lkl Groguss-juta1ómról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jelentés szűkre szabott keretében csak vázlatosan beszélhet ö színjátszás fejlŐdésáről 1927-1932. között, s nincs módja kitérni minden kitűnő alakításra, vagy minden érdemes névre és Így a Greguss-dij eddigi nyerteseit kikapcsolja, valamint azokat a művészeket ls, akiknek működését a legutóbbi jelentés kimerítően méltatta. Hevesi Sándor jelentesd két nagy sikolt ölelt fel. Először t,zt fejtegette, tti hogy áá magánszínházakban az egykori állandó társulatok felbomlása,műsor- " nak és szí neszeknél: állandó csere-heréje - amelyről nem • színházak tehetne];, hanem u gazdasági átalakulás, - ml1jen hatással volt a színjátszás fejlődésére. Az előadó arra az eredményre jutott,hogy a színészek szempont jáb ól . jelenlegi rendszer Inkább; hátrányos. Olyan nagy stilü művésznők például, mint Gombr. szögi F

rida. vagy olyan drámai tehet ségek,mint Titkos Ilona, Így nem vaját eredetiségük és lehetőségeik szerint formálódnak, hanem a színház külön műsorigényel szerint. A drámai színészek ope- ! r ott ékben való foglalkoztatását,-mely megint' csak a rendszerből folyik szintén kedvezőtlen jelenségnek mondotta Hevesi Sándor, kivált olyan művészek szempontjából, mint Törzs Jenő. Viszont példákkal' utalt 1 rra, hogy az operett eok kitűnő müvészBBk Voit és lehet ma ls bölcsője, s3t nevelőiskolája. Hevesi Sándor fejtegetései második.síkján a Nemzeti Színház színészeinek kedvez5 helyzetét elemezte és rámutaott arra,hogy a húszas évek színmagyar műsora olyan színpadi típusok megteremtését tette lehetővé, amelyekhez a művészek saját lelkükben, élményeikben és emlékeikben találták még az 016 anyagot, s Rákosi Szldl, Vízvári Mariska, Aczél Uona.Vpszary Piroska, Somogyi Erzsi és Rózsahegyi Kálmán alakításai mutatta ki e játékrend mélyreható jelentőségét a magyar színjátszásban. Hevesi végül mas egyéniségek és alakit ások megvilágítása után C sortos Gyulának, a Nemzeti Színházi sikereiről emlékezett meg,továbbá nagysikerű Glausenjóről, s végül Bajo

r Gizi egész szinpv.di oá lyafut ását, rendkívüli 3gyéniségét és páratlan sikereit analizálta. Hosszasan ünnepelték Hevesi Sándort, jelentésének előterjesztése utan, majd Berzeviczy. Albert beszélt. /folyt, köv./