Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-07 [241]

f I a h K A JEGYZŐK 1RSZÁG6S GYŰLÉSE. A jegyzők szombaton délelőtt tartották meg az XiGE nagytermében az idei országos közgyűlésüket, melyen 4028 jegyző nevében és 27 vármegye képvisletében 500 jegyző jelent meg. K közgyűlést az OMGE székházának nagytermében nyitotta meg K o n c z János elnök és a gyűl-fen nemcsak a jegyzők jelentek meg, hanem a minisztéri­umok is elküldték képviselőiket, résztvett továbbá•Némethy Károly v.b.t, t., Fel a István min. tanácsos, Mihalovszky Tibor min. tanácsos, Gálffy íénes, Karafiáth Jenő, F• Szabó Géza, dr. Rakovszky Tibor, Eoródy-Katon­János, Maday Gyula, Sárkány Eifnő, Brogli József, Meskó Zoltán ország­gyűlési képviselő . K o n c z János elnöki megnyitójában előre hangoztatta, hogy az eddigi közgyűlésektől elütő hangon kivan szólani kartársalhoz. A mai nehéz _ időkbe n - mondotta - a lé tszámapasztós és a fizetéscsök­kentés idején is túlterhelik a falu társadalmi rendjének őrzőjét, ami nem szolgálja annak a hangulatnak a kialakítását, amelyre a faluban szükség van* A/jegyzői kar a társadalmi rend őrzésének és a közszolgáltatások behajtásának két malomköve között őrlődik, és nem tudja a pozícióját tar­tani, A jegyző a végső szerve a közigazgatásnak és minden gyűlölete a felunak a jegyző felé fordul. Nem veszik itt fenn észre, hogy idegen buzogányok döngetik a falvak kapuját és a falvak értelmiségének ajtaját. Nem bástyázzák körül a középosztálynak a falvakban élő tagjait. Súlyosta­buja a helyzetet, hogy a községek háztartása mindenütt megrendült. És most érkezett el a jegyzők száméra az igazságtétel ideje, mert éppen a jegyzők-közgyűlésén hangzott el öt évvel ezelőtt a tiltakozás a közigaz­gatás központosítása ellen, a tiltakozás a községek, a városok és vár­megyék autonómiájának megcsonkítása ellen. A közoontosltássál ugy jár­tak, mint a vasút elektrifikélásával. Ha a központban kicsapódik egy biztosíték, mindenütt megállnak a vonatok. Éppen ezért szükséges lett volna és szükséges, ha meghagyják az önkormányzatok gőzerőre berendezett működését és felhagyjnak a közigazgatási Talbot-centrálé továbbépítésével. Az önkormányzatnak ma már nincs törvényes tartalma és nem érzl^a társa­dalomnak a lüktető erejét sem. A falvak háztartásét nem állítják talpra és minden falu a legnagyobb nehézségekkel küzd. A falvak népe keserű­séggel van telve, de mi nem akarjuk itt a sebeket feltépni* Nem a sérel­meinket akarjuk itt feltárni. Azonban rá kell arra mutatnom, hogy a sok csapás azt eredményezte, hogy a polgári bátorság hiánya kezd Itt-ott mutatkozni, azzal a lávával szemben, amely a falvak felé omlik. Ne le­gyünk szigorú kritikusok a múlttá, szemben, az már nem oegit rajtunk, mert az nem a jegyzők karakteréhez illik és legyünk a falvakban továbbra is a bátor apostolok, akik szembe3zállunk azokkal a néha szolgálók leveleilel származó rémhírekkel, amelyek a falvakat az újságokkal együtt eláraszt­ják. Legyünk a ránkbizott népnek bátor vezetői és inkább hitványak az u­tclsók között, mint elsők .* a demagógok között. Lelkes taps fogadta Koncz János elnöki megnyitóját, majd az elnöki je­lentéshez szóltak, hozzá, amelyhez Vámos Ferenc főjegyző fűzte hozzá a tegnapi választmányi ülésen elhatározott teendőket. Tiltakozni kivan­nak a jegyzők az ellen, hogy a takarékossági intézkedések 3crán megvon­ták azt a 18.000 pengőt /derültség/, amely a falu hivatott képviselőinek a nevelésére szolgál. Tiltakoznak továbbá az ellen, hogy egy sereg fia­tal jegyző, 9kl ingyen dolgozik a falvakban, ne Iratkozhassak be a jegy­zőtanfolyamokra, mert ezeket a tanfolyamokat szüneteltetni kívánja a kormány. .Ezekben az ügyekben a belügyminiszterhez mennek és szemé­lyesen kérikimajd az intervencióját, mert tudják, hogy ő átérzi a jövő jegyzőgeneráció nevelése kérdésének fonto33ágát. Ugyancsak tiltakoznak ^ a jegyzők az ellen, jogy a jogot vagy közgazdasági egyetem megfelelő \ fakultását »1 végzett jegyzői tanfolyamlátogatók előbb vizsgázhassanak, f mint azok, akik a jegyzői irodából kerültek ki. Kérik végezetül az elnöki jelentés kapcsán, hogy a közigazgatás egyszerűsítésének azokét a részeit, amelyek nagyobb szervezeti változtatások nélkül végrehajthatók, rövi­desen vigyék keresztül. - / Folyt,köv./

Next

/
Thumbnails
Contents