Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-06 [241]

BIZ ONYIT ÁSK3E OÉSZIT F S T REND LT EL A T 'BLA A TEJN; GYKERESKEDÖ OKIR .' TF/-MISIT SI ÜGYkBEN. Rubinstein Lajosné született Susák Júlia közeli ismeretségbe került tárta József tejterméknagykereskedővel, akinek héz tartásét is vezette. -Barta a (tjtornóki árusok bizalmi embere révén ezer pengős kölcsönért fordult a Magyar Mezőgazdák Hitelintézetéhez, amely azonban csak megfelelő kezes esetében volt hajlandó váltókölcsifnt nyújtani. Igy gondolt Barta Rubin-steinne g érnédu szüleire; akiknek nevét azután az asszony állítólag Barta rábeszélésére a váltóra alá hamisította. A hitelintézet a pénzt folyósította s egyidejűleg az öreg Susak József szekszárdi ingatlanát ezer pen gő ere jéig megterhelte^ Minthogy marta József a lejáratkor nem fizetett, a hitelintézet a váltót peresítette, mire minden kiderült, Susák József és felesége a bekebelezést töröltették s igy az intézet Barta József és Rubinstein Lajosnő ellen büntető f eLje lent ós t tett. A bünceto törvényszék a férfit 'mag ánokir a thamisites és közokirat hamisítás vétségéért öthönapi fogházra, az asszonyt pedig két rendbeli maganokirethomisita és egy rend beli kozokirathamisitás bűntettéért, illetve vétségéért hathónapi börtönre Ítélte. A t'.bla most a bizonyítási eljár is kiegészítését rendelte el az ügyben. /MOT/Ky. BIZONYÍTÁS IMAOKA. EZSUIOSIRC ÉS vL^H J^NCS HÍRLAPÍRÓ Si.JTOP. REBEN. Ismeretes, hogy '"maoka Dzsuicsirc feljelentésére sajtórágalmazás cimén eljárás indult éáh János hirlapiró és Barátosi Balogh Benedek iré ellen a Reggeli UjSá. • z év január 26-iki szamában megjelent és I

m

aokára vonatkozó cikk miatt. Oláh János "Miért nem fogadhatja Imaoka Dzsuicsiro Eudapest" japán psrrfesszera" a japán császár öccsét cimü cikkében ugyanis azt irta, hogy ^Imaoka Dzsuicsirc jelentkezett a magyar külügyminisztériumban a japán császár öccsének fogadása érdekéhon, de elutasították ós ez az elutasítás nem éppen véletlenül történt. ?,

lmaoka ugyanis - irja a cikknyolc/ év ó+y tartózkodik a magyar fővárosban és minden alkalommal ugy szereti magát feltüntetni, mintha legalább Is félhivatalos személyiség volna, pedig n

'

m az • A cikk szerint Imaoka, "a professzor ur" voltaképen diák, akit Barátosi Balogh Benedek hezoct 1922-jben Budapestre. A sajtóközlemény a továbbiak során felvetette a kérdést, hogy Imaokának van-e m u- lkává Halasi engedélye és jövedelmei után fizet-e adót*, fláh János cikkében többhe lyütt idézte Bárrátosi Balogh könyvét, amelyben mc glehotoson éles hangon irt Budapest állandó japán vendégéről. A cikk miatt Barátosi Balogh Benedfk iré ellen, mint társszerző ellen indult meg az eljárás. A büntotőtörvényszék Méhes tanácsa ma folytatta a sajtóper ben a bizonyítási eljárást, A.z első tanú Pcrstnor Pál dr. külügyminisztérium! fogalmazó volt, aki a japán császár öccsének fogadtatáséra vonatkozóan tett vallomást, utána Wendler Miklós részvénytársasági igazgató azt Valletta, hogy amikor Takabajasi japán tudós Budapesti látogatása után hazatért, levelet irt Imaoké Dzsüicsironak, aki itt kalauzolta és ebben azt irta, hogy *sak folytassa a "turáni dolgot" amig jobb j ő védelmezz őségot biztosító álláshoz jut. A levelet Imaoka megmutatta neki. Tudomása szerint Imaoka cikkeit Mezei István dr. irta és hallomásból értesült arról, hogy ímeoka eltávozásakor nagyobb mennyiségű pénzt vitt/ magával. Wendlor még előadta azt is, hogy amikor Imaoka kitüntetést kapott a kormányzótói, azzal nem volt megelégedve, azt a megjegyzést tett , hogy " a futballisták is kapnak ilyent*, Lehár Másodosztályú kitüntetést kapott, Imaokát harmadosztályú kitüntetésre terjesztették fel, amire az volt a ™ogjegyzése, ho y "áz a kármester másodosztályút kapott s nekem csak i lyeárt adtak" . 11 i István dr. a Magyar NIppon Társaséig igazgató,a vallotté ezután, hogy ötéven keresztül mind-nnapos vendége volt Imaoka, 'aki felháborodással beszélt neki Barátosi Balogh Benedek könyvéről és azt mondta hogy sajtóport indit emiatt. Azt a tanácsot adta neki, hogy nem a biróság előtt, hanem társadalmi alapon kell a vádakét tisztázni, amelyek meglehetősen kellemetlenek. Pékár Gyula elnöklésével egy zsűrit kellene összehívni, aki azután megvizsgálná a dolgokat és rehabilitálni Ima o kát. Tmav»kazután többet nem beszélt a dlclcgról és ő sem hozta fel, mor't ugy látta, hogy Imaokána e, aki nagyon érzékeny ember volt, kellemetlen az ügy. /Folyt. köv./3Y.