Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január
1931-11-03 [241]
/A költségvetés vitája. Folytatás/ B u d a y Dezső azt proponálja, hogy a Vág khid kezeiében lévő hentesek detall p elárusitás céljára az élelmiszerüzemtől vásárolhassanak félsertéseket. C-s i 11 é r y András rámutat, hogy az élelmiszerüzem árui elsőrendfíek, azonban a kevésbé jó árut a kórházaknál értékesitik. Adatok: t sorol fel, hogy az üzem drágán szállít a kórházaknak,., holott a piaci áraknál olcsóbban kellene szállítania. Javasolja, hegy az üzem minden nap küldjön kimutatást a kórházaknak az előző napi szállítások árairól. Vájna Ede közélelmezési tanácsnok válaszolt a felszólalásokra. Jelentette, hegy a népjóléti miniszteriumb'1 nagyobb bizottság vizsgálatot tartott az Élelmiszerársuitjüzemnélxés megállapította, hogy szállításai kifogástalanok, árui elsőrendüek. Megállapította ez a bizottság azt is, hogy az árak ellen sem lehet kifogást tenni, mert a prkna cikkek árait nem lehet összehasonlítani a piaci középárakkal. Az üzemben árusított baromfiakat as él élniszerüzem saját hizlaldájában felhizlalja^ csak azután adja el bél nélkül. A lóhusüzem taogasabb hozzájárulása a községi'háztartáshoz három filléres emelkedést jelent, a 1'hústermékek áraiban. A vághi'd közelében lévő henteseknek módjukban van a husvásáron félsertéseket venni. Ha az üzemtől vasát'elhatnának, az megnyugvás helyett visszatetszést keltene általánosságban. A Kenyérgyár költségvetéséhez B ü c h 1 e r József sz A lotfc Elmondta^ hogy a községi kenyeret csak azért tudják olcsón árusítani,mert az üzemnél Jelentkező veszteségei! a tésztagyártásnál hozzák be. A kenyérgyárnak is be kell tartani a törvényes intézkedéseket, kifogásolja, hogy nem szakmunkásokat rlkákmaznak olcsóbban. Kéri, hegy a sütőipart eílentrz'' bizottság a kenyérg; irat is rendszeresen látogassa, Usetty Béla határozottan ellenzi, hogy a kenyérgyárnál a tésztagyárt' üzemet-tovább fejlesszék. A szaktanácsnok válasza után a kenyérgyár költségvetését bizenj m'dositásokkal elfogadták. Elfogadták a lóhusüzemet is, A gyógyfürdők költségvetésénél Glüekstha.l Samu ismertette a takarékossági bizottság Jelentését, A bizottság arra szorítkozott, hogy a Gellértnél és a Széchenyi Gyógyfürdőnél a deficitet eltüntethessék. A bevételek 1932-ben valószínűleg tovább csökkennek,, viszont az sem kétségtelen, B.ogy a kiadásek csökkentését feltétlenül keresztül lehet vinni. Nem tehet javaslatot aziránt, hegy a költség/otósben vigyék keresztül a takarékossági bizottság javaslatalt, mert mint mondotta, előre nem láthat''- esemenyek befolyásolják ugy a bevételek, mint a kiadások alakulását. Mindenesetre kéri, hogy a polgármester készítsen annakidején megfelelő Javaslatot a tanácsnak. Szükségesnek tartja, hogy a három gyógyfürdőt és az ásványvízüzemet küzös igazgatás alá helyezzék, mert Így lényeges megtakarítást lehet elérni. Felveti a kérdést, nem volna-e célszerű a fürdők egy részét esetleg a Gellért szállót térbeadni egy külföldi vállalkozónak, aki idegenforgalmi propagandát is csinálna. Nura akar konkrét javaslatot tenni, csak mint gondolatot veti Űéí a megoldást. A Sséchenyi-fürdő mellett feltétlenül szükséges az mélyfúrás. Ez körülbelül 100,000 pengőbe kerülne, viszont évi 40-50.000 pengőt lehetne megtakarítani, mert az uszoda vizének melegítése ma ennyibe kerül. Wolff Károly is helyesli a fürdők közös igazgatását. A bérbeadás kérdőével a mai helyzetben nem lenne helyes foglalkozni, de ez nem zárja ki, hogy ne foglalkozzzanak a gondolattal. A polgármestor tanulmányozza ezt a megoldást. Igen nagy teher a fürdőüzemnek külföldi kölcsönkamatja és a tőke törlesztése. Ezért nincs nyereség. Amint a helyzetet ismeri, feltétlenUl be kell következni a kamatszolgáltatási teljes morat'riumnak, fcogy a tetemes kamatleszállításnak, A főváros a dovizanehézségek miatt önhibáján kivel majd nem is tudja fizetéseit teljesíteni. Indítványozza, hogy a térvényre t" s ági tanács legut bbi határozatának megváltoztr. ' -'• sával a Széehenyí-stranfürdő helyiségeit minden kikötés nélkül engedjék- á ! , AolT-t. , /
