Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-03 [241]

EBMONDO ROSSONI OLASZ MINISZTER ELŐADÁST TARTOTT A MAGYAR KÜLüGH TÁRSASÁGBAN. Edmondo R o 3 a t n i olasz királyi államminiszter, a fascista nagytanács tagja, aki néhány nap óta Budapesten tartózkodik, kedden este a> ' *-i _x parlament delegóclÓ3 termében "Századunk olasz eszméi" címmel a Magyar Külügyi Társaság felkérésére nagy érdeklődéssel fogadott előadást tartott. Az előadáson Berzeviczy Albert v.b.t.t. elnökölt és a nagyszámú közönség sorában megjelentek József kir. herceg és Augu3 zt a királyi hercegaas zony, továbbá A r 1 0 t t a budapesti olasz követ vezetésével a követség tagjai csaknem teljes számban, Pignatelli herceg vezetésével a budape3ti ola3z kolónia tagjai, valamint E ö t t 0 v é n y i Olivér, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető elnöke, Lukács Gyöggy v.b.t.t. , Pékár Gyula, gróf Zichy RáfáeIné, gróf Khuen-Hederváry Sándor maghatilmázott miniszter, stb. B e r z e v i c z y Albert eln©k olasznyelvü megnyitóbeszédében üdvözölte éti bemutatta az illU3ztil3 előadót, az olasz munkáin- é.< munkaproblémák kiváló ismerőjét éa újjászervezőjét • Hangoztatta az elnöki me> nyitóbeszéd, hogy az uj forma: az ol~sz 3zindikalizmus egészséges é3 alkalmas eszi-őznek bizonyult a társadalomtan modern kérdéseinek msgcldására, szemben a szociál-szindikalijta meddő és alkalmatlan próbáikká »<~kkal, Edmondé R o a a 0 n 1 olasznyelven tartott nagyvonalú éa lelkes 3?'adáséban főként a f«3clzmu3 lényegéfői beszélt. Rámutatott , hogy a külföldön, az ellenpropaganda hatása ^latt gyakorta, rosszul éa téve3en értelmezik a fascIzmus lényegét és célkitűzéseit• Az ol^3z fnácizmus különösképpen a következő problémákat igyekezett megoldani, a nyugt *lan, kereső modern k'r követelményeinek megfelelően nyugvópontra juttat .ni: a nacionalizmus k-r^ését, a szabadság problémáját, a gazdasági és termelési rend uj módszerolt éa *> társadalom r-lhelyozk désének nagyf cntojf águ ügyét, A n-'-mzetéknek - úgymond - akárcsak az egyéneknek, a legjobb tulajdonságaikat kell kifejteniük a közös n^gy cél érdekében, mert caakls ebben az esetben lehet szó "Z európai, rr\*^H később a világ összes nemzeteinek kollabcróciój'ról. A szabadság kérdése tekintetében a fasclzmU3 nem helyezkedett arra íz álláspontra, amit a demékrácla hangoztat, mort inkább a ré3zlegeaen korlátozott szabadságot tartja "z emberhez méltónak 03 a nagy célhoz Illőnek, Ebten a 3zabadsáigrcndszerben minién egyén megtarthatja szabadságát egészen addig, a határig, amíg a többség, a köz ér;

1 kelvei ellentétbe nem jut* A köz érdeke az egyéni szabadságot megelőzi. A termelés rendjében ^z uj Itália a kooperatív, együttműködő rendszert valósította meg, a céhet együttműködésének rendjét, A tulajdon jog'ál mellett a fasc Izmus megállapítja. é3 kihangsúlyozza a munka és a munkás j gát is. Az állam a jogok tekintetében a céhekkel, a szindikátussal áll szemben, nem pedig az egyesekkel, az egyénekkel. A 3zétforgácsclta, apró politikai pártok ren^azore szétforgácsoló 1 ásh^z, pártoskodásh^z vezet, 3 a fa3cizrau3 ezt kiküszöbölte. Mussoidnlt, mint "lktátort szokták beállítani, holott a Duce csupán azr » i clasz sZí llerai rőklfejtések : iktatóra, :;akinek legfőbb ideálja, f.zinte bálványa, a mindenekfelett való kötelességtolj -.sitéa. Az lasz fascista párt az apró pártok programmjából kivette' is megvalósította azt, amit jónak talált, s lr rázta a feleslegeset, a céltalant. A f*">3clzmu9 legfőbb elve az, hagy az egyes 'eatruktiv irányzatokkal szemben erősíteni, kiépíteni, nem pr ilg lerombolni törekszik ^z államhatalmat, amelyet a termelés al^pj á. v á tett, A nagy tetszéssel fogadott elca lást a Külügyi Társaság nevében Berzeviczy Albert elnök kÖ3Zönto meg, aki annak a reményének adott kifejez st, hogy a fascizmu3 előbb-utóbb elvezeti Európát az uj re/ ncaz'nszh^z, 3 hamarosan elkövetkezik "z idő, amikor újra Itália mutatja ' m^j'

1 aZ utat a dzollomi téren felfrÍ33Ülni kivánó európai n''• péknek./MOT/Ky.